Irán küldöttsége pénteken Isztambulban találkozik Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, az úgynevezett E3-országok képviselőivel, valamint az Európai Unió külügyi biztosának helyettesével.
HIRDETÉS
Irán kész tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról, de csak akkor, ha Washington érdemi lépéseket tesz a bizalom helyreállítása érdekében - jelentette ki csütörtökön Kazem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes.
Irán pénteken Isztambulban találkozik az E3-országok néven ismert Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, valamint az Európai Unió külügyi biztosának helyettesével.
Ezek lesznek az első megbeszélések Irán és Izrael júniusi 12 napos konfliktusa óta, amelynek során amerikai B-2-es bombázók csapást mértek iráni nukleáris létesítményekre.
Gharibabadi csütörtökön a közösségi médiában közzétett bejegyzésében közölte, hogy a tárgyalások megkezdéséhez Irán :több kulcsfontosságú elv" betartását kéri.
Ezek közé tartozik:
Irán bizalmának helyreállítása - mivel Irán egyáltalán nem bízik az Egyesült Államokban
A tárgyalások rejtett célok, például katonai akciók platformjaként való felhasználásának elkerülése - bár Irán továbbra is teljes mértékben felkészült bármilyen forgatókönyvre
Iránnak az atomsorompó-szerződés szerinti jogainak tiszteletben tartása és elismerése - beleértve a jogos igényeinek megfelelő dúsítást
A szankciók feloldása
A tét nagy: az európai vezetők azzal fenyegetőznek, hogy működésbe hozzák a 2015-ös nukleáris megállapodásban foglalt visszacsapási mechanizmust, amely újból bevezetné a szankciókat, amelyeket Irán a nukleáris programjának korlátozásáért és ellenőrzéséért cserébe oldott fel.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország aláírói voltak annak a megállapodásnak, amely 2018-ban összeomlott, amikor Donald Trump elnök kivonta belőle az Egyesült Államokat.
Iráni tisztviselők figyelmeztettek, hogy a szankciók újbóli bevezetése következményekkel járna. Gharibabadi a hét elején azt mondta, hogy ez arra kényszerítheti Iránt, hogy kilépjen a kulcsfontosságú atomsorompó-megállapodásokból.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Araghcsi az ENSZ főtitkárának, António Guterresnek írt levelében képmutatással vádolta az E3-akat, mondván, hogy nem tartották be a 2015-ös megállapodásból eredő kötelezettségeiket, miközben támogatták Izrael közelmúltbeli, Irán elleni csapásait.
A legutóbbi konfliktusban amerikai B-2-es bombázók csapást mértek iráni nukleáris létesítményekre Izrael légi hadjáratának támogatására.
Irán rakétatámadásokkal válaszolt, többek között egy katari amerikai támaszpontot ért csapással, amelyről Maszúd Pezeshkian elnök hangsúlyozta, hogy nem a katari állam ellen irányult.
Az Al-Dzsazírának adott, szerdán sugárzott interjúban Pezeshkian azt mondta, hogy Irán felkészült egy újabb háborúra, és azzal vádolta Izraelt, hogy az iráni nemzetbiztonsági tanács június 15-i teheráni ülésén merényletet kísérelt meg ellene.
Pezeshkian megismételte, hogy Irán atomprogramja a nemzetközi jog keretein belül folytatódik, és kitartott amellett, hogy az országnak nem áll szándékában atomfegyvereket szerezni.
"Nukleáris képességeink a tudósaink fejében vannak" - mondta, hangsúlyozva Irán álláspontját, miszerint a jövőbeni tárgyalásoknak a kölcsönös tiszteleten, nem pedig a fenyegetéseken kell alapulniuk.
A Mizan hivatalos igazságügyi hírügynökség szerint legalább 13 iráni atomtudós halt meg az Izraellel folytatott konfliktus során.
Az iráni atomenergia-szervezet szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy az ország nukleáris ipara ki fogja heverni az Izrael és az Egyesült Államok által elkövetett támadásokat.
"Nukleáris iparunk mélyen gyökerezik. Ami gyökerekkel rendelkezik, annak nem árthat támadás vagy a nyomás - visszanő és újra virágozni fog" - idézte Behrouz Kamalvandi szavait az állami televízió.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) májusban arról számolt be, hogy Irán 60%-ra dúsított uránkészlete több mint 400 kilogrammra nőtt.
Ez az anyag, amely alig marad el a fegyverminőségtől, továbbra is központi aggodalomra ad okot a Nyugat számára.
A növekvő készlet ellenére Irán azt mondta, hogy továbbra is nyitott a diplomáciára, bár a közelmúltban felfüggesztette a NAÜ-vel való együttműködést a Pezeshkian által aláírt törvényt követően.