Mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság már adott ki elfogatóparancsot atrocitásokkal vádolt vezetők ellen, a francia bírák döntése felhatalmazhatja a jogi keretet arra, hogy ne csak a leváltott és száműzött vezetőket, hanem a jelenleg hatalmon lévőket is felelősségre vonja.
HIRDETÉS
Franciaország legfelsőbb bírósága pénteken dönt arról, hogy megvonható-e Bassár el-Aszad volt szíriai elnöktől az államfői mentelmi jog, és ez a döntés szabaddá teheti az utat a vegyi fegyverekkel elkövetett állítólagos támadások miatti távollétében indított perének.
Ha a döntés megszületik, az precedenst teremtene az atrocitásokkal vádolt hivatalban lévő vagy volt vezetők elleni büntetőeljárás lefolytatására.
Al-Aszadot a francia Cour de Cassation előtt távollétében kell bíróság elé állítani a vegyi fegyverek 2013-as gútai és 2018-as doumai bevetése miatt. A száműzetésben lévő volt diktátor most ügyvédeket fogadott fel a vádakkal kapcsolatban, és tagadta, hogy ő állt volna a vegyi támadások mögött.
Egy al-Aszad elleni ítélet "hatalmas győzelem lenne az áldozatok számára" - mondta Mazen Darwish, a háborús bűncselekmények bizonyítékait összegyűjtő Szíriai Médiaközpont elnöke.
"Nem csak a szíriaiakról van szó, ez megnyitja az ajtót bármely ország áldozatai előtt, és ez lesz az első alkalom, hogy egy hazai bírónak joga lesz elfogatóparancsot kiadni egy elnök ellen".
Darwish szerint egy kedvező ítélet azt is lehetővé tenné, hogy csoportja az al-Aszad-rezsim más személyiségei ellen is eljárást indíthasson: például pénzmosási eljárást indíthatna Adib Mayalah volt szíriai jegybankelnök és gazdasági miniszter ellen. Mayalah ügyvédei azzal érveltek, hogy ügyfelük a nemzetközi jog értelmében mentességgel rendelkezik.
Al-Aszad korábban viszonylag biztonságban volt a nemzetközi jog alapján. Az államfőket nem lehetett felelősségre vonni az uralmuk alatt tett cselekedeteikért, ez a szabály régen a párbeszéd megkönnyítése érdekében született, amikor a vezetőnek a világot kellett járnia, hogy találkozhasson - Jeanne Sulzer francia ügyvéd szerint.
Sulzer szerint ez a fajta mentesség "szinte tabu", függetlenül a vádak súlyától. "Meg kell várni, amíg az illető nem ül hivatalában, hogy vádat lehessen emelni ellene".
A 23 milliós Szíriát több mint 50 éven át Háfez al-Aszad, majd fia, Bassár irányította. Az arab tavasz idején, 2011-ben lázadás tört ki zsarnoki uralmuk ellen.
Brutális, 13 évig tartó polgárháború tört ki, amelyben az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint több mint félmillió ember vesztette életét. További milliók menekültek Libanonba, Jordániába, Törökországba és Európába.