Az Oroszországtól való gazdasági függőségének csökkentése érdekében az EU magasabb vámokat vetett ki a műtrágyákra és a mezőgazdasági termékekre. A cél az orosz bevételek csökkentése, de ez hatással lehet az uniós élelmiszerárakra is, ami aggasztja a gazdákat.
Oroszország jelenleg az EU nitrogénműtrágyájának 25%-át biztosítja, amelyek értéke évi 1,3 milliárd euró. Július 1-jétől azonban ezekre az importtermékekre vámok vonatkoznak, amelyek 6,5%-tól kezdődnek, és fokozatosan emelkednek, majd 2028-ra elérik a közel 100%-ot. A vámok az Oroszországból és szomszédos szövetségesétől, Fehéroroszországból származó termékekre vonatkoznak majd, ez utóbbi ugyanis elősegítette az Ukrajna elleni katonai fellépést. Ezenkívül az orosz és fehérorosz mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, például húsra, tejtermékekre, gyümölcsökre és zöldségekre 50%-os vámot vetnek ki.
„Erős erkölcsi és stratégiai indoka van. Oroszország 23,5%-os exportadót vetett ki a műtrágyákra, ami azt jelenti, hogy az EU e termékek megvásárlásával közvetve az ukrajnai háborút finanszírozza” – mondta Gerardo Fortuna, az Euronews témával foglalkozó riportere.
„Van egy környezetvédelmi szempont is, mivel az EU műtrágyagyártása nagyjából fele annyi szén-dioxidot termel, mint az orosz műtrágyagyártás. Tehát azzal, hogy ezt a műtrágyát Oroszországból importáljuk, a kibocsátást is növeljük” – teszi hozzá Fortuna.
Az uniós műtrágyagyártók elégedettek, hogy növelhetik piaci részesedésüket. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta az ágazatnak magasabb energiaköltségekkel kellett szembenéznie, és nem tudott versenyezni az olcsóbb orosz exporttal, ami a termelőüzemek bezárásához vezetett.
„A termelőink már így is sokat veszítettek Oroszország miatt. Legalább hárommillió tonna kihasználatlan kapacitás van, szemben azzal a nyolcmillió tonnával, amelyet az EU más országokba exportált” – mondta Inese Vaidere lett EP-képviselő, a jobbközép néppárti frakció tagja, aki keresztülvitte a javaslatot a Parlamentben.
A gazdák attól tartanak, hogy megszorongatják őket
A gazdák azonban attól tartanak, hogy emiatt többet kell költeniük a műtrágya vásárlására. „Az Európai Bizottság hozott néhány enyhítő intézkedést, de a gazdák nem tartják ezeket megfelelőnek a várható áremelkedés kezelésére” – mondja Gerardo Fortuna.
Az áremelkedések kockázatának csökkentése érdekében az EU megszüntethetné a további műtrágyaszállítókra, például az Egyesült Államokra, Kanadára, Ománra, Marokkóra és Algériára vonatkozó vámokat.
„Az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 500 milliárd eurót költöttünk a gazdák megsegítésére. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a havi áringadozásokat, és tudni fogja, mit kell tennie” – mondta Inese Vaidere európai parlamenti képviselő.
Másrészt az EU nem fog vámokat kivetni a harmadik országokba irányuló orosz exportra, mivel ezek létfontosságúak egyes fejlődő országok, például az ázsiai Vietnám és Banglades, valamint az afrikai Kenya és Tanzánia számára.
Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, fő piacai Brazília, India, az Egyesült Államok, Kína és Indonézia. A földgáz a műtrágyagyártás alapvető összetevője, így az EU közvetve ezt az orosz eszközt is célba veszi.
Az EU nemcsak gazdasági, hanem etikai okokkal is indokolja ezeket az intézkedéseket, hivatkozva Oroszország folyamatban lévő háborújára Ukrajnában.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom: Pilar Montero López
Videó: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones