Az Európai Bizottság elnöke egy Európa által vezetett kezdeményezést indítana el az ázsiai országokkal való strukturált kereskedelmi együttműködés létrehozására, amely megteremthetné az alapját a működésképtelenné vált Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kiváltására.
HIRDETÉS
A csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón az európai vezetők egyebek mellett megvitatták a WTO intézményi kereteinek - köztük a megrekedt vitarendezési mechanizmusoknak - a kérdését is, és azt, hogyan lehetne azt a jelenlegi globális kereskedelmi helyzetet jobban tükröző módon átalakítani.
"A WTO évek óta nem működik" - jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, utalva a Trump- és a Biden-kormányzat alatt is fennálló tartós működési zavarokra.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke különböző kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó lehetőségeket mutatott be a vezetőknek. A legvonzóbbnak az EU és a 11 csendes-óceáni régióbeli országot és az Egyesült Királyságot tömörítő regionális kereskedelmi paktum, a Transz-csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) tagjai közötti szorosabb együttműködést nevezte meg.
A kezdeményezést a globális kereskedelmi rend átalakításának lehetséges első lépéseként mutatta be.
"Úgy gondolhatunk erre, mint a WTO újratervezésének kezdetére - természetesen megértve, hogy mit kellene pozitívan megreformálni benne" - mondta von der Leyen a csúcstalálkozó után újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy tanulni kell a WTO hiányosságaiból, és meg kell mutatni a világnak, hogy a "szabályokon alapuló szabadkereskedelem" továbbra is megvalósítható a készséges partnerek széles csoportjával.
"Ez egy olyan projekt, amelyben valóban részt kell vennünk. A CPTPP és az Európai Unió - ez az én csapatom" - mondta, hozzátéve, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a kezdeményezés irányításában.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak is részt kellene-e vennie, von der Leyen így válaszolt: "Amennyire én tudom, az amerikaiak egy bizonyos ponton kiléptek a CPTPP-ből".
Nem ez az első kísérlet a WTO bénultságának megkerülésére. Ideiglenes intézkedésként 57 WTO-tag, köztük az Egyesült Királyság, Paraguay és Malajzia csatlakozott a többoldalú ideiglenes fellebbezési választottbírósági megállapodáshoz (MPIA), amely mechanizmus a WTO fellebbviteli testületének funkcióit másolja a résztvevő tagok számára.
Az MPIA azonban a globális kereskedelemnek csak 57,6%-át fedi le, és nem kezeli a szélesebb körű intézményi válságot. A WTO gyakorlatilag megbénult 2019 decembere óta, amikor az USA elkezdte blokkolni a fellebbviteli testület kinevezését, és ezzel a kétszintű vitarendezési rendszer működésképtelenné vált.
A főbb kereskedelmi tárgyalások - például a káros halászati támogatások megszüntetéséről és a mezőgazdasági szabályok reformjáról szóló tárgyalások - továbbra is megrekedtek a kulcsfontosságú tagok, köztük az USA, Kína, Japán és maga az EU megrögzött álláspontjai miatt. Mivel a megoldásnak kevés jele van, a WTO jövőbeli jelentősége egyre inkább megkérdőjeleződik.