Először az oltások, majd a gáz, most pedig az EU közös védelmi beszerzésekbe kezd. A legújabb vészhelyzet kiváltó okai Oroszország ukrajnai inváziója és az amerikai védelem esetleges európai gyengülése. Meg tud felelni a kihívásnak az Európai Biztonsági Akció nevű új pénzügyi eszköz?
HIRDETÉS
Az EU 150 milliárd euró hitelt tervez felvenni a pénzügyi piacokon új hiteleszköze, az Európai Biztonsági Akció (SAFE) finanszírozására. Ez a Készenlét 2030 elnevezésű terv egyik alappillére, melynek célja 800 milliárd euró mozgósítása védelmi beruházásokra az évtized végéig.
„Oroszország ukrajnai háborúja és Kijev unió általi támogatása rávilágított az uniós védelmi ipar függőségi viszonyaira és hiányosságaira, illetve a felkészületlenségünkre egy esetleges hagyományos háború esetén” – mondta Alice Tidey, az Euronews riportere, aki a bejelentésről tudósított.
„A SAFE célja, hogy fellendítse az európai fegyvergyártást azáltal, hogy a tagállamok stratégiai céllal és együtt vásárolnak, így csökken az ipar széttagoltsága, gyorsul a termelés, és, ami még fontosabb, a hadseregeink jobban együtt tudnak működni. És természetesen az árak csökkentéséről is szól” – tette hozzá.
A beruházásoknak ösztönözniük kell a lég- és rakétaelhárító védelem, a tüzérségi rendszerek, a rakéták és lőszerek, valamint más kulcsfontosságú katonai felszerelések gyártását és beszerzését a biztonsági fenyegetések elhárítására, beleértve a nélkülözhetetlen infrastruktúrák védelmét, valamint a kiber-, az MI- és az elektronikai hadviselést is.
„Ez egy lehetőség az országok számára, hogy pénzhez jussanak katonai felszerelés beszerzése céljából. Ez egy kezdet. És, úgy vélem, nagyon jó jel” – mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann német EP-képviselő, a Megújuló Európa frakció tagja.
Az Európai Parlament Biztonsági és Védelmi Bizottságának elnöki tisztét betöltő parlamenti képviselő arra is rámutatott, hogy a technológia egy része kettős felhasználású lehet, és civil célokat is szolgálhat.
Az Euronews megkérdezte a római lakosokat, és a vélemények megoszlottak. „Meg kell védenünk magunkat, és a fenyegetés a küszöbön áll” – mondta egyikük. „Nem kellene többet költenünk egy olyan háborúra, amely nem fog bekövetkezni. Ez nem a mi háborúnk” – mondta az olasz főváros egy másik lakosa, utalva Oroszország ukrajnai inváziójára.
Berlinben ugyanez a megosztottság volt jellemző: „Ha a cél egy újabb fegyverkezési verseny, akkor nem támogatom” – mondta a német város egyik lakosa. „Támogatom a közös európai védelmi intézkedéseket, de anélkül, hogy eladósodnánk” – mondta egy másik.
Partnerségek hasonlóan gondolkodó országokkal
A kormányoknak 45 év alatt kell visszafizetniük a kölcsönt, és aktiválhatják a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékát is, amely előírja, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.
A SAFE értelmében a kormányok évente 1,5 %-kal túlléphetik ezt a határt, feltéve, hogy azt az összeget kizárólag a védelemre fordítják. A tagállamok több mint fele benyújtotta aktiválási kérelmét az Európai Bizottságnak.
A kormányok hitelfelvétele bizonyos feltételekhez kötött. Minden katonai eszköz értékének 65 %-át az EU 27 tagállamának egyikében, Ukrajnában vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamelyik tagjában, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában kell előállítani.
A fennmaradó 35 % a világ bármely országából származhat. A közös beszerzésben az EU-tagjelölt országok, például a Nyugat-Balkán és a kétoldalú biztonsági és védelmi partnerségben álló országok, például Japán, Dél-Korea és az Egyesült Királyság, szintén részt vehetnek.
Az EU azonban továbbra is nagymértékben függ az Egyesült Államokból vásárolt fegyverektől, és a megnövekedett beruházás egyértelmű jele lehet annak, hogy az unió elkötelezett az önállóbbá válás mellett – ezt pedig Donald Trump elnök is sürgeti a NATO keretében.
„Bízom benne, hogy az Egyesült Államok elnöke felismeri majd, hogy milyen irányba indulunk most el” – mondta Strack-Zimmermann.
Az EU további források bevonását tervezi, az Európai Bizottság pedig a regionális fejlesztésre szánt kohéziós alapok egy részének felhasználását javasolja. Az Európai Beruházási Bank szintén próbál magántőkét mozgósítani, először ezen a területen.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones