Az EU és Amerika nem fog átfogó kereskedelmi megállapodást kötni csak azért, mert Trump 50%-os vámokkal fenyegetőzik - állítja a brüsszeli lap, amely szerint Európának nincs kedve újra átélni a TTIP megkötése körüli évekig tartó "rémálmot".
HIRDETÉS
A 2013-ban egy Kínával szembeni nyugati kereskedelmi blokk létrehozására tett kísérletként üdvözölt transzatlanti szabadkereskedelmi (TTIP) tárgyalások három évvel később meghiúsultak, mivel az európai politikusok úgy találták, hogy a megállapodást lehetetlen eladni - emlékeztet a Politico.
A lap elemzője, Camille Gijs úgy látja: az unióban még kísért a TTIP emléke, és senki nem akarja újraélni azt az időszakot. A TTIP-t végül a tárgyalások titkossága miatti kritikák, valamint a környezetvédelmi, egészségügyi és munkaügyi normákkal kapcsolatos aggodalmak vették le végleg napirendről.
Egy elsietett, Amerika alapvető kereskedelmi érdekeit kielégítő megállapodás közel egy évtizeddel később ugyanilyen traumatikusnak és mérgezőnek bizonyulna - állítja. Franciaország és Németország szerinte tudja, hogy választóik nem mérsékelték a vegyszerrel leöblített csirkével szembeni ellenszenvüket, és még mindig attól tartanak, hogy az amerikai vállalatok nemzetközi választott-bírósági záradékokkal aláásnák az EU egészségügyi és környezetvédelmi normáit.
Hogyan lehet tehát július 9-ig (addigra halasztotta Trump az EU-ra kivetendő 50%-os vámokat) elkerülni egy teljes kereskedelmi háborút? - teszi fel a kérdést. Legfeljebb egy kozmetikai mini-tűzszünet elképzelhető, hogy Trump szimbolikus politikai győzelmet arasson.
Diplomaták és tisztviselők szerint most két külön csapásirányról beszélnek. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi vezetője és Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter igyekszik majd csökkenteni a feszültséget a fémek, az autók, a gyógyszerek és más, a washingtoni kereskedelmi vizsgálatok célkeresztjébe került ágazatok kapcsán. Egy külön, inkább technikai jellegű részen tárgyalnak majd a jelenleg 10%-os alapvámról - írja a lap.
Ez nem újdonság, Brüsszel már felajánlotta, hogy csökkenti az ipari termékekre kivetett (viszonylag alacsony) vámokat, és hogy közösen lépnek fel a kínai export túlkínálat kezelése érdekében. A lap elemzője szerint az üzletet megédesítendő, elképzelhető az autókra vonatkozó amerikai biztonsági szabványok elismerése és az amerikai etanolra kivetett vámok csökkentése, bár mindkettő politikai ellenszéllel néz szembe az EU-ban.
Jean-Luc Demarty, aki az Európai Bizottság kereskedelmi osztályának vezetője volt a TTIP-tárgyalások idején, mindenesetre megborzongott a gondolattól, hogy visszatérhetnénk ahhoz a fajta széles körű diplomáciához. "Ez nagyon komoly hiba lenne. Nem vezetne sehová ... Több évig vezettem a megbeszéléseket, és láttam, hogy ez egy lehetetlen tárgyalás volt" - mondta a Politicónak.
További visszatartó erő a Trumpnak tett engedményekkel szemben, hogy megmutatta: bármilyen alkun szívesen átlép, amit köt - ahogyan azt a mexikóiak és a kanadaiak is megtapasztalhatták.
"Az, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás része vagy, nem garancia arra, hogy nem vonatkoznak rád ezek a vámok. Még ha a TTIP létezne is, nem tudom, hogy az biztosan megakadályozta volna azt, ami most történik" - mondta Josh Lipsky, a washingtoni székhelyű Atlantic Council agytröszt vezető igazgatója.
Mindent egybevetve, még ha az EU el is határozza magát, hogy ezúttal valamilyen alkut köt, hogy megnyugtassa Trumpot, a hangulatot áthatja a fatalizmus, hogy az Egyesült Államok nem bizonyul becsületes közvetítőnek - írja a Politico. "Már az első alkalommal is rossz üzlet volt. Átgázoltak rajtunk, és újra megtennék" - mondta a lapnak egy uniós diplomata.