A New York-i székhelyű amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság döntésének indoklása szerint az elnök túllépte hatáskörét a vámokra vonatkozó intézkedéseivel.
HIRDETÉS
Egy szövetségi bíróság megakadályozta Donald Trump amerikai elnököt abban, hogy egy sürgősségi törvény alapján átfogó vámokat vessen ki az importra, és ezzel a testület kétségessé tette az elnök globális pénzügyi piacokat megrázó gazdaságpolitikájának kilátásait.
A bíróság kimondta, hogy az amerikai alkotmány csak az amerikai kongresszusnak ad felhatalmazást a más országokkal folytatott kereskedelem szabályozására. Donald Trump amerikai elnöknek az amerikai gazdaság védelmét szolgáló vészhelyzeti hatásköre ezt nem írhatja felül.
Az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság három bíróból álló testületének döntése azután született, hogy egymás után indulnak perek a Fehér Ház ellen az adminisztráció különböző intézkedései miatt. Ami a vámokat illeti, ebben az eljárásban hatásköri túllépés volt a per tárgya.
A döntés szinte az összes, Trump által kivetett vámot érinti, beleértve azokat a büntetővámokat is, amelyeket az elnök április elején, az általa "felszabadítás napjának" nevezett napon vetett ki. Az acélra, az alumíniumra és az autókra kivetett vámokat azonban nem szüntette meg a bíróság, ezeket nem vészhelyzetre hivatkozva vetették ki. Ez azt jelenti, hogy például a német autógyártókat továbbra is érintik a vámok.
A kormányzat gyorsan fellebbezést nyújtott be, amelynek értelmében szinte biztosan a Legfelsőbb Bíróság hoz majd végső döntést az ügyben.
Fehér Ház: továbbra is vészhelyzet van
Trump többször is azt mondta, hogy a vámok arra kényszerítenék a gyártókat, hogy visszahozzák a termelést az Egyesült Államokba, és így elegendő bevételt szolgáltatnának a szövetségi költségvetésnek. Emellett kitartott annak ellenére, hogy számtalan szakértő figyelmeztette elképzelése illuzórikus voltára.
A bíróság szerint az amerikai elnök a vámokat arra használta, hogy más nemzeteket kényszerítsen az Egyesült Államok számára kedvező megállapodások megkötésére, azt állítva, hogy a vámok úgy alakulnak majd, ahogyan azt ő jónak látja.
Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője a vámintézkedések hatályon kívül helyezésére megerősítette a Trump-adminisztráció eltökéltségét az elnök gazdaságpolitikájának végigvitelében. Úgy látják, hogy a kereskedelmi deficit nemzeti vészhelyzetet jelent, "ami megtizedelte az amerikai közösségeket, hátrányba hozta munkavállalóinkat, és meggyengítette védelmi ipari bázisunkat - olyan tények, amelyeket a bíróság nem vitatott" - mondta a szóvivő.
"A Trump-kormányzat továbbra is elkötelezett amellett, hogy a végrehajtó hatalom rendelkezésére álló minden eszközt felhasználjon e válság kezelésére és Amerika nagyságának helyreállítására" - tette hozzá Desai.
Átmeneti intézkedésre van felhatalmazása
A dolgok jelenlegi állása szerint Donald Trump számára nem a vámok jelentik majd a megoldást, mert ahhoz a kongresszus jóváhagyására van szüksége. Az nem világos, hogy a bírósági döntés után a Fehér Ház él-e majd az átmeneti rendelkezések lehetőségével.
Azt ugyanis megteheti az elnök, hogy 150 napra, tehát ideiglenesen, kivet egy 15 százalékos importadót olyan nemzetek termékeire, amelyekkel szemben az Egyesült Államoknak jelentős kereskedelmi deficitje van. Ezt az 1974-es kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján megteheti.
A most született bírósági döntés értelmében azok a vámok hatályba léphetnek, amelyeket az elnök az 1962. évi kereskedelembővítési törvény 232. szakaszában foglalt jogkörével élve vezetett be. Donald Trump a nemzeti vészhelyzetre hivatkozva gondolt magához ragadni olyan jogkört is, amelyről most kiderült, hogy nem teheti.
Az ügyet három bíró tárgyalta: Timothy Reif, akit Trump nevezett ki, Jane Restani, aki Ronald Reagantől kapta a megbizatását és Gary Katzman, akit Barack Obama helyezett hivatalba.
Tucatnyi amerikai állam indított pert az elnök vámintézkedései miatt, ezek vezetése elégedetten fogadta a szerdai hírt. "Ez a döntés megerősíti, hogy törvényeink számítanak, és hogy a kereskedelmi döntéseket nem lehet az elnök szeszélye szerint meghozni" - mondta Dan Rayfield oregoni főügyész.
A bírósági döntést követően az amerikai dollár mind a svájci frankkal, mind a japán jennel szemben erősödött. A részvénypiacokon örömujjongás volt tapasztalható.