Azzal, hogy Ukrajna hozzáférést biztosít Washington számára az ásványkincsek kitermeléséhez, Kijev azt reméli, hogy hosszú távú amerikai támogatást nyerhet.
Az ukrán parlament egyhangúlag megszavazta az USA-val kötött ásványi anyag kitermelésére vonatkozó megállapodást. Az intézkedés egy közös befektetési alap létrehozását írja elő. A parlament 338 képviselő igen szavazatával hagyta jóvá a megállapodást, ami jóval meghaladja a szükséges 226 szavazatot - írta Jaroszlav Zseleznyak ukrán politikus a Telegramon. Egyetlen ukrán képviselő sem tartózkodott vagy szavazott az indítvány ellen.
A megállapodás május 1-jén, több hónapnyi feszült tárgyalások után született meg. Kijev annak reményében biztosít Washington számára szabad hozzáférést ritkaföldfémeihez és más természeti erőforrásaihoz, hogy az Egyesült Államok hosszútávú támogatója lesz az orosz-ukrán háborúban.
Az ukrán kormány által közzétett szöveg szerint az alku kiterjed az ásványkincsekre, köztük a ritkaföldfémekre, és más értékes erőforrásokra, beleértve a kőolajat és a földgázt. Nem terjed ki a megállapodás azokra az erőforrásokra, amelyek már most is bevételi forrást jelentenek az ukrán állam számára. A megállapodás szerinti nyereség az új beruházások sikerétől függ.
A tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy a megállapodás biztosítja, hogy az erőforrások teljes tulajdonjoga Ukrajnánál marad, és az állam fogja meghatározni, hogy mit és hol lehet kitermelni. A megállapodás szövege 55 ásványi nyersanyagot sorol fel, de továbbiakról is meg lehet állapodni.
Hogyan fog működni a befektetési alap?
A megállapodás egy újjáépítési befektetési alapot hoz létre. Szviridenko szerint az USA és Ukrajna egyenlő beleszólással rendelkezik majd annak irányításába.
Az alapot az amerikai kormány a Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társaság ügynökségén keresztül támogatja majd, amely Ukrajna reményei szerint befektetéseket és technológiát vonz majd amerikai és európai országokból.
Ukrajna várhatóan az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokból származó összes jövőbeli nyereség 50%-át fogja befizetni az alapba. Az USA közvetlen pénzeszközök és felszerelések formájában járul hozzá ehhez, beleértve a sürgősen szükséges légvédelmi rendszereket és más katonai segélyeket.
Az alapba befizetett összegeket a bányászati-, energia-ipari infrastruktúrához kapcsolódó projektekbe fogják újra befektetni. Az alapból az első 10 évben nem vesznek ki nyereséget.
A Trump-kormányzat tisztviselői eredetileg egy olyan megállapodást szorgalmaztak, amelyben Washington 500 milliárd dollárt (442 milliárd euró) kapna a kitermelt ásványkincsekből származó nyereségből cserébe a háborús támogatás kompenzációjaként. Volodimir Zelenszkij azonban elutasította az ajánlatot, mondván, hogy nem írna alá egy olyan megállapodást, "amelyet az ukránok 10 későbbi generációja fog kifizetni".