Vlagyimir Putyin orsosz elnök szerint a két állam fejlődő kapcsolatai mindkét ország népének javát szolgálja.
HIRDETÉS
Hszi Csin-ping kínai elnököt csütörtökön négynapos állami látogatás keretében fogadta orosz kollégája, Vlagyimir Putyin a Kremlben, miközben Moszkva immár negyedik éve folytatódik az ukrajnai totális háború.
A két vezető találkozóján Putyin Moszkva és Peking stratégiai együttműködését a "harci testvériségnek" tulajdonította, amelyet a két ország a második világháború alatt épített ki.
"Mindkét ország népeinek javára fejlesztjük kapcsolatainkat, és nem senki ellen. Kapcsolatunk az egyenlőségen, a kölcsönös előnyökön alapul, és nem rövid távú megfontolások vezérlik" - mondta Putyin.
"A jószomszédi kapcsolatok kiépítésének, a barátság erősítésének és az együttműködés kiterjesztésének szándéka Oroszország és a Kínai Népköztársaság stratégiai kölcsönhatáson alapuló választása" - tette hozzá.
Bár a Szovjetunió és Kína a legfőbb szövetségesek közé tartozott, a második világháborúban nem láttak egymás mellett jelentős akciókat.
Hszi-Csin-ping Moszkvába érkezett a pénteki Győzelem Napi parádé előtt - ahol Vlagyimir Putyin elmondása szerint -, a kínai elnök lesz Oroszország "díszvendége".
A két vezető várhatóan a kereskedelemről, Oroszország Kínába irányuló olaj- és gázszállításairól, valamint az úgynevezett feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoporton belüli együttműködéséről is tárgyalni fog - erősítette meg Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Uzsakov.
Putyin és Hszi már több mint 40 alkalommal találkoztak és elmélyítették kapcsolataikat a Nyugattal szembeni növekvő feszültségek közepette.
Kína-Oroszország kapcsolatok
Kína következetesen diplomáciai támogatást nyújtott Moszkvának és elítélte a nyugati szankciókat azóta, hogy Oroszország 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajnában.
Peking a gépek és elektronikai cikkek elsődleges forrása is, miután a nyugati szankciók korlátozták a csúcstechnológia szállítását, és az orosz olaj és gáz egyik legfontosabb piaca.
Cserébe Moszkva következetes támogatásáról biztosította Pekinget a Tajvannal kapcsolatos kérdésekben, amelyet Kína nem ismer el független országként.
Eközben áprilisban két, az orosz hadsereg kötelékében harcoló kínai állampolgárt fogtak el Kelet-Ukrajnában, ami aggodalmat keltett, hogy Peking esetleg tevőlegesen részt vesz Moszkva háborújában.
A kétoldalú találkozóra kínos időpontban kerül sor, nem sokkal azután, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetet váltott Hszivel a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulójának megünneplése alkalmából.
Az EU és Kína nyilatkozata is hangsúlyozta a kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándékot, és kifejezte a globális kihívások közös kezelésében való kölcsönös érdekeltséget.
A Brüsszel és Peking közötti konstruktív hozzáállás fordulatot jelez a 2023-as, bonyolultabb viszonyukhoz képest, amikor von der Leyen "Kína agresszívebb magatartását és tisztességtelen gazdasági versenyét" kifogásolta, és elítélte Pekinget a Moszkvával való kapcsolatai miatt.
Donald Trump amerikai elnök visszatérése a Fehér Házba és a globális vámok bevezetése azonban arra kényszerítette az EU-t, hogy újragondolja kapcsolatait.