Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) által készített tanulmány öt pszichoszociális kockázatnak tulajdonított szív- és érrendszeri megbetegedések és depressziós zavarok - némelyikük tragikus - költségeit vizsgálja.
HIRDETÉS
Több mint 100 milliárd euró évente. Ennyi a munkahelyi depresszió éves költsége az Európai Unióban - derül ki az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) hétfőn közzétett tanulmányából.
Az agytröszt öt pszichoszociális kockázatot azonosított e mentális betegség hátterében:
munkahelyi stressz
hosszú munkaidő
munkahelyi bizonytalanság
az erőfeszítés és a jutalom közötti egyensúlyhiány
erkölcsi zaklatás.
Ezek a kockázatok tragikus következményekkel járhatnak a rendelkezésre álló adatok szerint, amelyek 2015-ig nyúlnak vissza.
"Becsléseink szerint 2015-ben az EU egészében, akkor még 28 tagállamában, körülbelül 6 ezer olyan, szívkoszorúér-betegség okozta haláleset történt, amely a pszichoszociális kockázatoknak való kitettségnek volt tulajdonítható, és több mint 5 ezer depresszió miatt elkövetett öngyilkosság köthető össze az öt különböző pszichoszociális kockázati tényezővel" – állítja Sonia Nawrocka, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója.
A jelentés szerint ugyanebben az évben több mint 400 ezer életév veszett oda a szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió miatt, amelyeket ezek a munkahelyi pszichoszociális kockázatok okoztak. Ez olyan halálesetek, amelyek elkerülhetők lennének - hangsúlyozza a tanulmány.
Az ETUI szerint a szív- és érrendszeri betegségek 8%-a, a depressziók 23%-a ezekre a pszichoszociális kockázatokra vezethető vissza.
A munkáltatók fizetnek a depresszióért
Ez a jelentés az első, amely számszerűsíti nemcsak a depresszió, hanem a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a szívkoszorúér-betegség és a stroke gazdasági költségeit is, amelyek a pszichoszociális munkahelyi tényezőkhöz kapcsolódnak - mondja az intézet.
A táblázatban Franciaország, Belgium, Finnország, Finnország, Írország és Hollandia az az öt ország, amely a 100 000 munkavállalóra jutó költségek tekintetében a leginkább érintett. Ezt a pénzügyi terhet a munkáltató és a munkavállaló egyaránt viseli, de néha aszimmetrikusan.
"Mindkét betegségcsoport esetében azt találtuk, hogy a legnagyobb terhet a munkavállalók viselik, de a munkáltatók is érintettek. Különösen a depresszió költségei esetében látjuk azt, hogy becsléseink szerint annak több mint 80%-a a munkahelyi pszichoszociális kockázatoknak volt tulajdonítható 2015-ben Európában. Ezt a munkáltatók fizették meg a betegség miatti távollét okozta termelékenység-csökkenés következtében" – mondta el Sonia.
Az is gyakori, hogy a munkavállalók jelen vannak ugyan a munkahelyükön, de betegek vagy kimerültek, és ezért alulteljesítenek, ami végső soron a vállalatnak kerül pénzébe.
Ezek az adatok az Eurofond 2015-ös adatain alapulnak. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért ötévente tesz közzé tanulmányt a munkakörülményekről, de a 2020-as világjárvány megzavarta a felméréseket. Az ETUI ezért megvárja az új felmérés idei közzétételét, hogy folytatni tudja a kutatást, és össze tudja hasonlítani a munkával kapcsolatos egészségügyi kockázatok tendenciáit.
Ezért az Európai Szakszervezeti Intézet felszólította az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan irányelvet, amely megelőzi ezeket a pszichoszociális kockázatokat, és amely iránymutató a munkáltató számára is.
A kutatók azonban elismerik, hogy nincs egységes válasz, mivel az ilyen kockázatok megelőzésére tett erőfeszítések munkahelyenként és munkaerőnként eltérőek. Az agytröszt azonban hangsúlyozza, hogy a munkavállalók bevonása a megelőzési folyamatokba továbbra is lényeges elem.