Politikai feszültséget okoz Spanyolországban az Európai Unió javaslata a védelmi kiadások lehetséges növeléséről.
A növekvő geopolitikai fenyegetésekkel szemben Európa történelmi válaszra, újrafegyverkezésre készül. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ambiciózus tervet jelentett be: az EU akár 800 milliárd eurót is mozgósítana a védelemre, hogy megvédje a kontinenst a külső fenyegetésektől Oroszország ukrajnai háborúja közepette.
A NATO a maga részéről azt szorgalmazza, hogy a katonai kiadások 2029-re minden egyes tagországban érjék el a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2-3%-át. Ez azonban az amerikai elnöknek nem elég, Donald Trump azt kérte a katonai szövetség tagállamait, hogy emeljék 5%-ra az összeget.
Spanyolország már lépett is, a madridi kormány kedden 2 084 millió eurót csoportosított át az állami költségvetésben a védelemre. A kabinet ragaszkodik hozzá, hogy a védelmi kiadások "a lehető leghamarabb" elérjék a GDP 2%-át, de határidőt nem jelölt ki erre.
José Antonio Rodríguez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) védelmi ügyekben illetékes képviselője az Euronewsnak azt mondta, hogy most van itt az ideje a védelmi beruházásnak. "Ez egy stratégiai pillanat, valós fenyegetés van, amely napról napra közelebb kerül, fel kell készülnünk, nehogy megismételjük a második világháború hibáit.
Rodríguez nemcsak a fegyverkezésre utalt, hanem arról is beszélt, hogy a hibrid támadásokkal szemben javítani kell a kiberbiztonságot. A képviselő emlékeztetett rá, hogy a múlt héten Spanyolország volt a második leginkább érintett ország a világon a kritikus infrastruktúrák tekintetében.
"Egészséges nézeteltérések" a kormánykoalíción belül
A kormánykoalícióban azonban repedések mutatkoznak. Míg a PSOE biztonsági és stratégiai befektetésnek tekinti a katonai kiadások emelését, addig a több kisebb baloldali pártot tömörítő SUMAR nem ért ezzel egyet. Az egészségügyi miniszter, Mónica García elismerte, hogy vannak bizonyos "egészséges nézeteltérések" és észrevételek a hadsereg költségvetésének növelésével kapcsolatban. A koalíción belüli kritikus hangok odáig elmentek, hogy már a NATO esetleges elhagyása is felvetődött.
Más uniós országokban, például Németországban, még a konzervatív és a progresszív erők között is nagyobb konszenzus alakult ki a nagyobb katonai beruházások védelmében, mint Spanyolországban.
Alberto Ibáñez, a Sumar parlamenti képviselője az Euronewsnak azt mondta: "A vita nem arról szól, hogy mennyit költsünk, hanem arról, hogy hogyan. Európa már most is többet költ, mint Oroszország, de a klasszikus újrafegyverkezés helyett közös külpolitikára és energiaszuverenitásra van szükségünk". Ibáñez az európai tervet "elavult receptként" bírálta, és óvott a ráutaltságtól a külföldi fegyverkezési ipartól.
Az ellenzék részéről a spanyol Néppárt (PP) a katonai beruházások fellendítésével egyetért, az állami költségvetés bővítésével viszont nem.
Carlos Rojas, a PP védelmi szóvivője azt nyilatkozta, hogy a katonai kiadások növelésére szükség van "a biztonságunk és az európai értékek érdekében, de a kormánynak nincs terve és megosztott". "A védelmi kiadásokat az egész EU-ban és Spanyolországban is növelni kell, ezt mi is támogatjuk. A költségvetési kiadások folyamatos emelése azonban jogbizonytalanságot okoz, sehol másutt nincs ilyen Európában. Mindez azért, mert a kormánynak nincs védelmi terve" - közölte Rojas.
A szélsőjobboldali VOX egyetért a védelmi kiadások növelésével, de az EU újrafegyverkezési tervét hevenyészettnek tartja.
"Évek óta követeljük a védelmi kiadások növelését mind Spanyolország, mind a NATO -tagságunk érdekében. A probléma az, hogy az uniós terv rögtönzés, mint minden Brüsszelben" - közölte Jorge Buxadé, a VOX EP-képviselője.
A VOX párt alapvető fontosságúnak tartja a spanyol határok megvédését, de elutasítja az EU vezető szerepét az újrafegyverkezésben.