Maroš Šefčovič európai biztos Kínába utazik, mivel az ázsiai ország vállalatai az EU vizsgálati célpontjai közé kerülnek. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború közepette, mi lehet a cél az EU és Kína közötti közeledésben?
HIRDETÉS
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa hivatalba lépése óta először utazik Kínába március 27-én és 28-án, hogy találkozzon He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettessel, Sun Meijun vámügyi miniszterrel és Wang Wentao kereskedelmi miniszterrel. Az amerikaiakkal folytatott feszült kereskedelmi tárgyalások idején a látogatást kiemelt figyelem övezi.
Íme öt dolog, amit Šefčovič a kínai út során szeretne elérni:
1. Jelzést küldeni Washingtonnak
"Az EU jelezni akarja, hogy minél keményebben ütnek, annál közelebb tolják az európaiakat Kínához" - mondta Victor Crochet, a Nishimura & Asahi ügyvédi iroda Kína-szakértője az Euronewsnak. Mivel az Egyesült Államok vámokat vetett ki az alumíniumra és az acélra, és a tervek szerint április 2-án megkezdődik a kölcsönös vámok újabb fázisának alkalmazása, az EU szorosabb kapcsolatokra törekedhet Kínával, az amerikai után a világ második legnagyobb gazdaságával.
Ez jó hír lehet az ázsiai óriás számára, amelyet szintén érintenek az amerikai vámok. "Kínának van a legnagyobb szüksége az EU-ra, mivel kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Ezt azonban nem fogja megmutatni, mert az EU is bonyolult helyzetben van az Egyesült Államok miatt" - mondta Alicia García Herrero, a Bruegel agytröszt szakértője.
2. A diplomáciai párbeszéd újbóli megnyitása
Az előző Bizottság feszülten hagyta a Kínával való kapcsolatokat, miután a kínai elektromos járművek körüli vita abban csúcsosodott ki, hogy az EU 35 %-os vámot vetett ki a kínai importra, Kína pedig az európai brandyre és konyakra kivetett vámokkal vágott vissza. A Covid óta az EU azon is dolgozik, hogy csökkentse a Kínától való függőségét, különösen a kritikus nyersanyagok tekintetében.
Maria Martin-Prat, a Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese szerint - ahogyan azt Šefčovič útját megelőzően, egy brüsszeli rendezvényen mondta - az új stratégia célja "diplomáciai úton történő kockázatmentesítés".
Herrero szerint Šefčovič meg fogja vizsgálni az EU és az Egyesült Államok közötti rossz viszonyból eredő lehetőségeket, de egy olyan portfólióval is érkezik majd, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt folytatott uniós vizsgálatokkal foglalkozik, és amellyel figyelmeztetheti Kínát.
3. Nyomást helyezni Kínára, az átirányítás megelőzése érdekében
A kínai termékekre kivetett amerikai vámok miatt fennáll a veszélye annak, hogy Kína még több terméket terel át az európai piacra.
A Kínából az Egyesült Államokba irányuló acél, cement és fa a kulcsfontosságú exporttermékek közé tartoznak, amelyeket a jelenlegi vámvihar közepette átirányíthatnak az európai piacokra. "Az ingatlanépítések leállása miatt csökkent a kereslet ezek iránt a termékek iránt" - mondta Victor Crochet. A számítógépek, az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások, például a napelemek vagy a szélturbinák szintén szerepelnek a kínai túltermelés-listán.
"A túltermelés kezelése érdekében az EU azt szeretné, ha Kína az üzleti támogatásokon és az exporton alapuló modellről áttérne a hazai piacra épülő modellre" - tette hozzá Crochet.
4. Az európai vállalatok előtt álló akadályok megszüntetése
Az európai vállalatok a kínai üzleti tevékenység akadályai miatt panaszkodnak, mivel az ottani székhellyel rendelkező európai vállalatoknak a tengerentúli fióktelepeiknek történő adattovábbításhoz a kínai kibertér-felügyeletnek (CAC) kell(ene) zöld utat biztosítania. Az EU és Kína között ugyan 2023-ban ideiglenes megállapodás született az engedélyezési folyamat felgyorsításáról, de mint Herrero rámutatott, "ez komoly problémát jelent a sok adatot előállító európai vállalatok számára - legyen szó pénzügyi vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokról".
5. Több kínai beruházás vonzása
Az EU egyik célja vonzani a kínai befektetéseket. "Európa itt erős helyzetben van" - magyarázta Sacha Courtial, a Delors Intézet szakértője az Euronewsnak: "Megnyitjuk a piacunkat a mi feltételeink szerint, azaz munkahelyeket teremtünk Európában, és technológiatranszfert kérünk. Ez az elképzelés áll a kínai elektromos autók európai gyártásának hátterében".
A BYD kínai elektromosautó-gyártó óriásvállalat, amely már Magyarországon is nyitott üzemet, az uniós vámok elkerülése érdekében fontolgatja, hogy gyárat és összeszerelő üzemet nyit Nyugat-Európában.