Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy csökkentse a bürokráciát a vállalatok versenyképességének növelése érdekében azzal, hogy egyszerűsíti a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét. Az kritikusai azonban azt állítják, hogy a javaslat visszalépést jelent az emberi jogok szempontjából.
HIRDETÉS
Az omnibusz csomag négy szabálycsoport egyszerűsítését javasolja. Az üzleti szektor szívesen fogadta a kezdeményezést, mivel az csökkenti a környezetvédelmi és szociális kérdésekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a beszállítói láncok ellenőrzésének mértékét.
„A versenyképesség a Bizottság új mottója, ahogyan az Ursula von der Leyen által vezetett előző mandátum mottója a zöld megállapodás volt. Az elképzelés szerint 25%-kal csökkentenék a bürokráciát a vállalatok számára, a kkv-k esetében pedig 35%-kal. A Bizottság szerint ez nem dereguláció, hanem csak egyszerűsítés” – mondja Grégoire Lory, aki az Euronews számára tudósít a zöld megállapodással kapcsolatos témákban.
A javaslat célja az is, hogy a kisebb vállalatokat mentesítse az importadó alól a szennyezőanyag-kibocsátás ellensúlyozására, és hogy segítsen több magánberuházást mozgósítani. Az uniós végrehajtó testület szerint 6,3 milliárd euró éves adminisztratív költséget takarítanának meg, és 50 milliárd eurónyi további köz- és magánbefektetést mozgósítanának.
A szakszervezetek és a környezetvédelmi szervezetek azonban tartanak a következményektől, mivel csak minden ötödik vállalatnak kellene környezetvédelmi jelentést készítenie. Az ellátási láncok ellenőrzése a legnagyobb 10 000 vállalatra korlátozódna.
„A kellő gondosság követelményének gyengítése azáltal, hogy ezeket a követelményeket csak a közvetlen beszállítókra írják elő, aggasztó, mivel az esetek igen jelentős részében a kár az EU-n kívül történik. A környezetvédelmi és emberi jogi visszaélések 80-90%-a ugyanis az EU-n kívül történik” – érvelt Anaïs Berthier, a ClientEarth brüsszeli irodájának igazgatója.
„A Bizottság egyszerűsíteni akar, nem eltávolodni a zöld megállapodás célkitűzéseitől. Megpróbálja összehangolni a versenyképességet a fenntarthatósággal és az átfogó növekedési stratégiával” – mondta Levin Spiegel, az Eurochambres politikai tanácsadója.
Heves politikai vita várható
Az EU végrehajtó szerve felkérte a társjogalkotókat, hogy kezeljék prioritásként ezt a csomagot, amelyről a 27 tagállam kormányaival és az Európai Parlamenttel kell majd tárgyalni.
Ez heves politikai vitának ígérkezik, és fontos tesztje lesz annak, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök képes-e szövetségeket kötni az Európai Parlamentben.
„Az omnibusz csomagot szorgalmazó jobbközép Európai Néppárt rendelkezik a legnagyobb frakcióval a Parlamentben és az Európai Tanács számos vezetőjének támogatásával. Emellett a Bizottság elnöke is az Európai Néppárt tagja. Az EPP-nek azonban többséget kell szereznie” – mondja Grégoire Lory.
Elképzelhető, hogy a jobbközép párt a szélsőjobboldali pártok támogatását keresi majd, nem pedig a hagyományos koalíció, azaz az S&D (balközép) és az Újítsuk meg Európát (liberális) támogatását. A Zöld Párt az egyik leghangosabb ellenzője a javaslatnak.
Egyes elemzők szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet, a jelentős kereskedelmi zavarok és az erőforrásokért folytatott verseny indokolja, hogy az EU az üzleti versenyképességet fokozó reformokra összpontosítson.
Levin Spiegel egyetért ezzel, hozzátéve, hogy az Eurochambres támogatja „ezt a fontos lépést”, és további jogalkotási intézkedéseket vár a magas energiaköltségek és a szakképzettségi hiány kezelésére.
A ClientEarth és a hozzá hasonló környezetvédelmi szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez hosszú távon egyáltalán nem stratégiai jelentőségű. „Az éghajlat, a biológiai sokféleség és a környezetszennyezés válsága nem fog megállni csak a Trump-kormányzat (USA) miatt, és az EU-nak ragaszkodnia kellene az értékeihez, a jogszabályaihoz és az elveihez” – mondta Anaïs Berthier.