48 órával azelőtt hátrált meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy lejárt volna a megújításra rendelkezésre álló határidő. Magyar kérésre négy nevet levettek a listáról a 2400-ból.
HIRDETÉS
Magyarország beleegyezett abba, hogy ejtse vétóját, és engedélyezze azoknak a szankcióknak a megújítását, amelyeket az Európai Unió több mint 2400, főként oroszországi személy és szervezet ellen vetett ki válaszul az ukrajnai teljes körű invázióra.
Az állásfoglalás pénteken történt, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt, ami kockázatos patthelyzetbe sodorta a blokkot, és rendkívüli feszültséget okozott.
A szankciókat félévente egyhangúlag kell megújítani, ami azt jelenti, hogy egyetlen tagállam egymaga kisiklathatja az egész folyamatot.
Magyarország vétóját a héten többször is megerősítették a nagykövetek közötti megbeszéléseken, sikertelen próbálkozásokkal hétfőn, szerdán és legutóbb csütörtök délután. Minden egyes sikertelenséggel tovább ketyegett az óra.
Budapest követelte, hogy több nevet vegyenek le a feketelistáról - mondta több diplomata az Euronewsnak. A neveket nem hozták nyilvánosságra, de a Szabad Európa Rádió korábban hét oligarcha, köztük Mihail Fridman és Dmitrij Mazepin, valamint Oroszország sportminiszterének kilétéről számolt be a kérés részeként.
A színfalak mögött folytatott intenzív tárgyalások után végül kompromisszum született arról, hogy a Magyarország által kért nyolcnál kevesebb nevet adnak ki és Mihail Fridman, az orosz olaj- és bankmágnás akinek levételét a listáról egy ideig Luxemburg is támogatta, nincs közöttük.
Ennek eredményeként péntek reggel jóváhagyták a további hat hónappal történő meghosszabbítást. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le.
A saga három hónapon belül a második alkalom, hogy Orbán Viktor kormánya azzal hozta lázba Brüsszelt, hogy azzal fenyegetőzött, hogy visszacsinálja azt a szankciórendszert, amelyet a blokk 2022 februárja óta fáradságos munkával épített ki.
Januárban kifogásolta az ágazati szankciókat, amelyek az olajra, a szénre, a technológiára, a pénzügyekre, a luxuscikkekre, a közlekedésre és a műsorszolgáltatásra vonatkozó átfogó tilalmakat, valamint az orosz központi bank 210 milliárd eurónyi eszközének befagyasztását foglalják magukban.
Budapest az energiabiztonságról szóló, nem kötelező erejű nyilatkozat után engedett.
Ezúttal a feketelistát vette célba, amelyen több száz katonai parancsnok, kormánytisztviselő, oligarcha, propagandista és a Wagner-csoport zsoldosai szerepelnek, akiket vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtanak.
Vlagyimir Putyin elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov is szerepel a listán.
A feketelista több száz orosz vállalatot is érint a katonai, banki, közlekedési, energia-, gyémánt-, légi, informatikai, távközlési és médiaágazatban.
Magyarország szerint Donald Trump amerikai elnöki beiktatása és a békemegállapodásra irányuló erőfeszítései miatt érdemes újragondolni az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást és az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.
Ezt az álláspontot más tagállamok nem osztják, akik szerint a háború időtartama alatt továbbra is nyomást kell gyakorolni Moszkvára. Emellett a "béke az erőn keresztül" stratégiát kívánják követni, hogy megerősítsék Ukrajna pozícióját a tárgyalásokon.
Orbán Viktor nem ért egyet a "béke az erőn keresztül" startégiával, és a múlt héten megakadályozta az Ukrajnáról szóló közös következtetések elfogadását egy rendkívüli EU-csúcs végén, arra kényszerítve vezetőtársait, hogy kiadjanak egy csatolt, 26 aláírással ellátott "kivonatot".
"Magyarországnak más stratégiai megközelítése van Ukrajnával kapcsolatban" - mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke. "Ez azt jelenti, hogy Magyarország elszigetelődött a 27-ek között. Tiszteletben tartjuk Magyarország álláspontját, de ez egy a 27-ből. A 26 pedig több mint egy".
A csúcstalálkozót elhagyva Orbán Viktor válaszolt: "Az Európai Unió elszigetelte magát az Egyesült Államoktól, elszigetelte magát Kínától a kereskedelmi háború miatt, elszigetelte magát Oroszországtól a szankciós politika miatt. Tehát ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió".
A nagykövetek közötti megbeszélések során éles politikai vita játszódott le, Magyarországnak a héten legalább három alkalommal sikerült megakadályoznia a konszenzust.
A vétó ugyanazon a héten történt, amikor amerikai és ukrán tisztviselők jelentős előrelépést jelentettek be tárgyalásaikban, enyhítve a két fél közötti feszültséget.
Ukrajna kijelentette, hogy kész egy 30 napos ideiglenes tűzszünetet bevezetni, amennyiben Oroszország is viszonozza azt, míg az Egyesült Államok beleegyezett, hogy azonnal feloldja a Kijevvel való katonai segítségnyújtás és hírszerzési információcsere felfüggesztését, ami Brüsszelben megdöbbenést váltott ki.
"A labda Oroszország térfelén van" - mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin válaszul közölte, hogy támogatja a javaslatot, de bizonyos "árnyalatok" tisztázását kérte, mielőtt elkötelezné magát. Putyin erősen utalt arra, hogy Ukrajnának a tűzszünet idejére nem kellene nyugati fegyvereket kapnia.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciócsomagon.