Újra atomfegyvereket kér Amerikától a lengyel elnök, elrettenteni az oroszokat
A lengyel elnök megismételte korábbi kérését, tekintettel az egyre bizonytalanabb ukrajnai helyzetre.
HIRDETÉS
Andrzej Duda lengyel elnök nagyon valószínűnek tartja, hogy Donald Trump elnök átcsoportosítja a Nyugat-Európában tárolt amerikai nukleáris robbanófejeket (vagy egy részüket) Lengyelországba. Duda tárgyalt is már erről a lehetőségről Keith Kellogg tábornokkal, az USA ukrajnai különmegbízottjával. (Euronews: az USA jelenleg körülbelül 100 taktikai nukleáris robbanófejet állomásoztat Németországban, Olaszországban, Törökországban, Hollandiában és Belgiumban).
A The Financial Times-nak adott interjújában Duda arra a történelmi folyamatra hivatkozik, hogy 1999, azaz három kelet-európai állam felvétele óta a NATO határai kelet felé mozdultak el, és negyed század elteltével az infrastruktúrát is kelet felé kell tolni.
„Számomra ez nyilvánvaló. Nem csak arról van szó, hogy eljött az idő, hanem arról is, hogy biztonságosabb lenne, ha ezek a fegyverek már itt lennének.”
Duda abban reménykedik, hogy újraéleszti azt a nukleáris megosztási projektet, amelyet kétszer is sikertelenül mutatott be Joe Biden volt amerikai elnök kormányának. Washington mindkét alkalommal a várhatóan agresszív orosz reakciókra hivatkozva hátrált ki a megbeszélésekből.
Lengyelország területén voltak már atomfegyverek, amikor a kommunista rezsim szovjet nukleáris eszközöket fogadott be a hidegháború idején. Megfordítva viszont a Kreml most komoly fenyegetésnek tekintené ugyanezt a helyzetet. Duda szerint csakis Trumpon múlik, hogy hol helyezze be az amerikai nukleáris erőket, de ismét emlékeztetett Vlagyimir Putyin 2022-es bejelentésére, mely szerint Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, amely határos Lengyelországgal.
Rá egy évvel ez - két szakaszban - meg is történt, és azóta mintegy 100 Iszkander osztályú rövid hatósugarú (azaz közvetlenül Lengyelországra is célozható) rakétahordozó üteg került Alekszandar Lukasenka védőszárnyai alá. A hozzájuk rendelt robbanófejek száma hivatalosan nem ismert.
Mindezek mellé két Szu-25 és Szu-30 vadászbombázó századot is kirendeltek Fehéroroszországba, így Varsó joggal állítja, hogy közvetlen nukleáris fenyegetettség alatt áll. (Itt meg kell jegyezni, hogy Lukasenka hamis állításával szemben a belarusz területen tárolt orosz robbanófejek csakis moszkvai parancsra indulhatnak útjukra.)
Varsó fenyegetettségi érzéséhez tartozik, hogy a vele határos Kalinyingrádi exklávéban szintén tárolnak orosz nukleáris fegyverzetet és hozzájuk rendelt hordozókat. Jogos tehát a lengyel elnök aggodalma, hogy országát két oldalról is közvetlen csapás érheti egy súlyosabb eszkaláció esetén.
Az amerikai fél ugyanakkor elismerte Lengyelország fokozott fenyegetettségét, ezért született megállapodás 2023-ban Patriot légvédelmi rendszer telepítésére Varsó körül.
A telepítés közös amerikai-lengyel teherviseléssel történt, vagyis Varsó nem ajándékba kapta a védelmi rendszert. Egy Patriot üteg alapára 1,1 milliárd dollár, egy töltet pedig 4 millió dollárba kerül. Az első csomag 600 millió dollár értékű lövedéket tartalmazott, azaz mintegy 150 kilövésre elegendő.
„Oroszország nem habozott, amikor nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszországba. Nem kértek engedélyt senkitől” – mondja a lengyel elnök. A megújított felhívás szoros összefüggésben áll azzal, hogy Lengyelország növekvő aggodalommal figyeli Oroszország javuló pozícióit a Donald Trump által kezdeményezett tárgyalások során.
Nem teljes a varsói összhang
A lengyel vezetésen belül azonban nincs tökéletes összhang az ország nukleáris pozícióit illetően. Duda helyére májusban új államfő kerül, ezért hosszabb távú stratégiai hadászati döntések tőle már nem várhatók. A Donald Tusk vezette kormányzat korábban a francia nukleáris védernyő gondolatát támogatta, majd felvetette a szuverén atomfegyverkezés gondolatát is, amit Duda hevesen elutasított. Nyitott kérdés ezért, hogy megválasztandó új államfő, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, milyen távlati fejlesztésekben gondolkodik.
A Varsóra nehezedő fenyegetettséget növeli az orosz kibertámadások megsokszorozódása is. Karel Molenda tábornok, a lengyel kibervédelmi erők parancsnoka szerint az ötszörösére nőtt behatolási kísérletek az orosz védelmi minisztériumhoz köthető APT-csoportok akciói, amelyeknek feladata a Lengyelországra gyakorolt digitális nyomás állandó fenntartása.
Mindezek fényében érthető a lengyel állam fokozott katonai aktivitása, amit jelez, hogy a NATO-tagok közül Varsó lesz az első, aki eléri a Donald Trump által meghirdetett 5-%os GDP-arányú védelmi költekezést.
Duda szerint nem kell tartani Donald Trump ingadozásától
Duda hideg vizet öntött Tusk nyakába, amikor a múlt héten kijelentette, hogy a saját nukleáris véderő kifejlesztéséhez évtizedekre volna szükség. Hangot adott reményének, hogy Trump nem változtat a neki tett kötelezettségvállalásán az amerikai csapatok lengyelországi fenntartására nézve sem. (A két államfő a republikánus holdudvar CPAC értekezlete során találkozott februárban Washingtonban.)
Duda nem gondolja, hogy Trump Moszkva-barát tárgyalásokat folytat az ukrajnai harcok befejezésére. „Ez nem kifinomult diplomácia, hanem egy kemény játék, és véleményem szerint nem arról van szó, hogy Trump elnök kedves és gyengéd akar lenni Oroszországgal” – mondta az elnök. Kiemelte, hogy eddig senkinek nem sikerült megállítania a háborút, ezért érdemes esélyt adni Trump elnöknek.
A lengyel kormány valamivel türelmetlenebb, amit jelez Radosław Sikorski külügyminiszter szóváltása amerikai partnerével, Marco Rubióval, majd azt követően Elon Muskkal, aki "kis embernek" nevezte a lengyel diplomácia fejét. (A vita a Starlink műholdas rendszer ukrajnai használatáról dúlt.)
Tusk miniszterelnök arra szólította fel Lengyelország szövetségeseit, hogy arrogancia helyett mutassanak tiszteletet a gyengébb partnerek felé, Duda elnök viszont bírálta Sikorskit a „teljesen szükségtelen” beavatkozás miatt.
„Nem a Twitteren kell tárgyal az amerikai kormányzattal, hanem diplomáciai csatornákon keresztül” – mondta az elnök, aki folyamatos belső vitában áll az ellenoldali pártkoalícióval. Arra a kérdésre, hogy Trump kormánya befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda azt mondta, „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk hozzák meg a döntéseiket”.
Ugyanakkor aggodalmának adott hangot az olyan vitatott választási eredmények miatt, mint amilyen Romániában született, és súlyos alkotmányos válságról beszélt Lengyelországban is. Az elnök bírálta az Európai Bizottságot is, amiért figyelmen kívül hagyja a lengyel intézményi konfliktusokat, ami szerinte abból ered, hogy „Tusk miniszterelnök ugyanannak az európai pártnak a részese, mint az Európai Bizottság legtöbb tagja és annak elnöke, Ursula von der Leyen”.