A brit kormányfő vezetésével "a tenni akarók koalíciója" - az Egyesült Államok nélkül - virtuális találkozót tartott Ukrajna jövőjéről. A 25 ország katonai vezetői csütörtökön döntenek a konkrét operatív lépésekről.
HIRDETÉS
Keir Starmer szerint Vlagyimir Putyinnak "előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie", és sürgette a világ vezetőit, hogy továbbra is gyakoroljanak "maximális nyomást" Oroszországra a feltétel nélküli tűzszünet érdekében. Starmer azon a virtuális konferencián beszélt erről, amelyen "a tenni akarók koalíciójának" 25 tagjával tárgyalt a az ukrajnai helyzetről.
A találkozó legfőbb témája az volt, hogyan lehetne rövid és hosszú távon is növelni Ukrajna katonai képességeit. A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy
Ukrajnát "békepártinak" nevezte, miközben Putyin továbbra is késlelteti a tűzszünet felé tett lépéseket. "Most van az a pillanat, amikor elhallgathatnak a fegyverek" - mondta Starmer a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján.
"Ha nyomást gyakorolunk Putyinra, ha kollektív elszántságot és világos vezetést tanúsítunk, akkor előrébb juthatunk, és a feleket tárgyalóasztalhoz ültethetjük" - mondta, hozzátéve, hogy a tárgyalások eredménye az "igazságos és tartós béke" kell, hogy legyen, amit mindenki akar, különösen az ukránok.
Azt is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke Európa és az Egyesült Királyság védelme és biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú, mivel az Európában történtek hatása "a mi partjainkon is mindig megjelenik”.
Starmer bejelentette, hogy a "tenni akarók koalíciójának" katonai vezetői csütörtökön találkoznak, hogy a logisztikai tervezés "operatív szakaszába" lépjenek, és "felgyorsítsák a gyakorlati munkát". Mint mondta, az elmúlt két hétben a koalíció bővült, mára az európai államok mellett Kanada, Ausztrália, Új -Zéland és Japán is a része, és ma reggel újabb kötelezettségvállalások születtek - bár konkrét példákat nem említett.
Ha létrejön a tűzszünet Ukrajnában, akkor "erős monitorozási intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják, hogy a megállapodás megsértését azonosítják és felhívják rá a figyelmet" - mondta.
A brit miniszterelnök mellett Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett a virtuális ülésén.
A megbeszélés előtt Zelenszkij szükségesnek látta tisztázni a kurszki helyzetet, szerinte továbbra sincs szó csapatai bekerítéséről: "Műveleteink a kurszki régió kijelölt területein folytatódnak. Az egységek pontosan az elvárásoknak megfelelően végzik feladataikat. (...) Csapataink továbbra is visszatartják az orosz és észak-koreai csoportosulásokat a kurszki régióban. Csapataink nincsenek bekerítve."
A legutóbbi alkalomhoz hasonlóan nem képviselteti magát a találkozón az Egyesült Államok, amely megváltoztatta a háborúval kapcsolatos megközelítését, mióta Donald Trump elnök visszatért a Fehér Házba. A szemléletváltás különösen azután vált szembetűnővé, hogy Trump február 28-án az Ovális Irodában összecsapott Volodimir Zelenszkijjel.
Macron elmondta, hogy pénteken Zelenszkijjel és Starmerrel is beszélt a hét elején a szaúd-arábiai Dzsiddában folytatott amerikai-ukrán tárgyalásokon elért eredményekről, amelyek eredményeként Trump újraindította a katonai segélyezést és a hírszerzési információk megosztását Kijevvel.
Putyin jelezte, hogy elvben támogatja a tűzszünetet, de számos olyan részletet meghatározott, amelyeket tisztázni kell, mielőtt beleegyezne a tűzszünetbe, ezek leginkább a korábbi maximális követeléseinek a felmelegítése.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezzel együtt "óvatos optimizmusának" adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Putyin, aki csütörtökön találkozott Steve Witkoff amerikai megbízottal, támogatná a tűzszünetet.