Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának a jelenlegi geopolitikai különbségek ellenére sincs oka kockára tennie több évtizedes kapcsolatát az Egyesült Állammokkal.
HIRDETÉS
Ursula von der Leyen egyórás sajtótájékoztatóval ünnepelte az Európai Bizottság élén töltött második mandátumának első 100 napját. A beszéd komor hangnemben kezdődött, egy olyan világ leírásával, ahol az évtizedek óta fennálló bizonyosságok összeomlanak, és a nagyszabású átalakulások a nemzeteket egymás ellen fordítják.
"Ami ebben a 100 napban megváltozott, az a sürgősség új érzése. Mert valami alapvető dolog változott meg" - mondta a brüsszeli újságíróknak tartott beszédében.
"Európai értékeink - a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság - veszélyben vannak. Azt látjuk, hogy a szuverenitás, de a vasszigorú kötelezettségvállalások is megkérdőjeleződnek. Minden tranzakcióvá vált".
De - tette hozzá gyorsan - a borús kilátások nem adhatnak okot arra, hogy kétségbe essünk, és hagyjuk, hogy Európa sorsa kicsússzon a kezünk közül. Von der Leyen ehelyett bátrabb és gyorsabb cselekvést sürgetett, hogy "megragadjuk a nemzedékenként egyszer adódó esélyt egy erősebb, biztonságosabb és virágzóbb Európa felépítésére".
Íme a sajtótájékoztató legfontosabb tudnivalói.
Az Egyesült Államokat még mindig szövetségesnek tekinti.
Kevesebb mint két hónap alatt Donald Trump visszatérése a Fehér Házba rendkívül zavarónak bizonyult Európa számára. A republikánus elnök többek között azzal fenyegetőzött, hogy kemény vámokat vet ki az EU-ban gyártott árukra, katonai erőt és gazdasági kényszert alkalmaz Grönland annektálására, továbbá megtorlást alkalmaz a Big Tech hatalmát korlátozó külföldi szabályozások ellen.
Brüsszel számára a legaggasztóbb, hogy a Fehér Ház buldózerrel szétverte a transzatlanti frontot Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tárgyalásokat kezdett Vlagyimir Putyin elnökkel anélkül, hogy Európával bármilyen egyeztetést folytatott volna. Az orosz beszédtémák felkarolása, a Volodimir Zelenszkijjel szembeni kemény retorika, valamint a közelmúltban hozott döntés, miszerint az USA ideiglenesen felfüggeszti a katonai segélyt és hírszerzési információkat sem oszt meg Ukrajnával, mélyen felzaklatta az európaiakat, akik attól tartanak, hogy Washington és Moszkva a hátuk mögött egyezséget köt.
A történtek ellenére von der Leyen kitart amellett, hogy az USA továbbra is szövetségesünk, de elismeri, hogy egyre több súrlódási pont van az Atlanti-óceán két partja között.
"Az Egyesült Államok és Európa a nehézségekkel szemben mindig is erősebb volt együtt" - mondta. "Igen, vannak nézeteltérések. Lehet, hogy egyes témákban eltérőek a nézeteink, de ha megnézzük a közös érdekeinket, azok mindig felülmúlják a nézetkülönbségeket. Ezért úgy gondolom, fontos, hogy együtt dolgozzunk (...) és közös utakat találjunk".
Von der Leyen felszólította Európát, hogy csinálja meg a "házi feladatát", és vállalja fel a felelősséget, hogy megvédje magát anélkül, hogy függne Amerikától - ami Trump egyik legtöbbször hangoztatott sérelme.
Arra a kérdésre, hogy az általa vezetett Bizottság az EU-USA kapcsolatok "kockázatmentesítésére" fog-e törekedni, ahogyan azt az EU és Kína közötti kapcsolatok esetében is tette, von der Leyen azt mondta: "Egyértelműen nem".
"Teljesen más a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, mint Kínával" - magyarázta. "Ezért egyértelmű a válasz."
De máris új partnereket keres
Lehet, hogy az USA még mindig szövetséges von der Leyen szemében, de ez nem jelenti azt, hogy nem indulhat el újabbakat keresni. A Bizottság vezetője többször is hangsúlyozta már, hogy fontos új partnerségeket és szövetségeket kötni a világ más országaival.
Ami a védelmet illeti, az Egyesült Királyságot és Norvégiát említette, mint két olyan partnert, amelyek ideológiailag és földrajzilag közel állnak a blokkhoz, és hozzájárulhatnak a kontinens újrafegyverzésének átfogó céljához az orosz terjeszkedéssel szemben.
Az Egyesült Királyság és Norvégia már részt vesz az Ukrajna számára biztonsági garanciákat nyújtó és egy esetleges békemegállapodást biztosító hajlandósági koalíció létrehozásában. Törökország, egy olyan ország, amelynek már többször is voltak hullámvölgyei Brüsszellel, szintén részt vesz a tárgyalásokon, és ezt a bevonást Görögország és Ciprus erős szkepticizmussal fogadta.
Ami a gazdaságot illeti, von der Leyen üdvözölte a Svájccal, Mexikóval és a Mercosurral nemrégiben kötött kereskedelmi megállapodásokat, valamint a Malajziával, a Karib-térséggel és Indiával folytatott tárgyalásokon elért eredményeket, ahová a múlt héten látogatott el.
"Számomra ezeknek a partnerségeknek a kialakítása alapvető fontosságú. Mert a nagyon nehéz úton megtanultuk, hogy a szükséges termékek beszerzése olyan partnerektől, akikben megbízunk, a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a túlzott függőséget, a sebezhetőséget és a zsarolást" - mondta, utalva a Kreml által 2022-ben indított energiaellátási manipulációra.
Már nem zárja ki a közös védelmi adósságot
A hét elején von der Leyen bemutatta a Rearm Europe tervet, amely a következő években akár 800 milliárd eurót is mozgósítana a védelmi kiadásokra. A csomag, amelyet néhány nappal később az uniós vezetők is jóváhagytak, 150 milliárd eurónyi friss hitelt tartalmaz, amelyet a Bizottság a pénzügyi piacon fog felvenni, majd később szétosztani a tagállamok között.
Vajon a következő lépés a közös adósság a közös támogatásokért lenne, ahogyan azt a blokk 2020-ban tette, amikor létrehozta a COVID-19 helyreállítási alapot?
"Semmi sem került le az asztalról. Nyitott vagyok bármire, ami szükséges" - válaszolta.
Majd megjegyezte, hogy a jelenlegi szakaszban új vitát kezdeni "túl korai", és hogy első lépésként arra összpontosítana, hogy "konkrét, jogi javaslatot" nyújtson be a 150 milliárd eurós kölcsönök felvételére, "ami eléggé trükkös lesz".
"Semmi sem került le az asztalról" - ismételte meg. "Ez a tagállamok döntése".
Von der Leyen megjegyzései kézzelfogható változást jelentenek a hozzáállásában. Az elmúlt évben a Bizottság vezetője nyilvánosan vonakodott attól, hogy támogassa a védelmi kiadásokra szánt "eurókötvények" ötletét, amely továbbra is egyre nagyobb teret és új támogatókat nyert, de Németország, Hollandia és Ausztria számára továbbra is ellenszenves maradt.
Úgy tűnik azonban, hogy Amerika Moszkva felé fordulása és Németország eltökéltsége a költségvetési megszorításoktól való szabadulásra megváltoztatta von der Leyen véleményét.
Ő a "Buy European" (Vásárolj európait) pártján áll
Miközben az EU pénzt keres az újrafegyverkezésre, egy másik fontos kérdés is felmerül: Mire költsék a pénzt?
A blokk jelenleg védelmi felszereléseinek mintegy 80%-át nem uniós beszállítóktól vásárolja, nagyrészt amerikai vállalatoktól. Ez a hatalmas arány aggodalomra ad okot az EU vezetőinek, akik növelni szeretnék az önállóságot és az autonómiát.
Franciaország "Buy European" záradékot követelt minden újrafegyverkezési tervben, hogy elősegítse a hazai ipar fejlesztését és a helyi munkahelyek teremtését. Lengyelország és a balti államok inkább a gyorsaságot részesítik előnyben, azzal érvelve, hogy a beszerzéseket olyan beszállítóktól kell végezni, akik a lehető leggyorsabban tudnak szállítani, függetlenül a helyszíntől.
A vita a "Rearm Europe" tervről folytatott tárgyalások során várhatóan kiéleződik.
Vasárnap von der Leyen a "Buy European" (Vásárolj európait) mellett foglalt állást, de figyelmeztetett, hogy a megközelítésnek "fokozatosnak" kell lennie, anélkül, hogy szem elől tévesztené a fegyverek és lőszerek beszerzésének sürgősségét, különösen Ukrajna számára.
"Ha (a 800 milliárd euró 80%-a) külföldre megy, az más régióknak jó, de nem az Európai Uniónak" - mondta. "Tisztában vagyok azzal, hogy ez a "Buy European" fokozatos növelése, és hogy el kell gondolkodnunk azon, hogy mi foglalja magában Európát" - tette hozzá, és az Egyesült Királyságról és Norvégiáról beszélt, mint lehetséges országokról, amelyeket be lehetne vonni a programba.
"Okos módon kell átgondolnunk, hogyan csináljuk ezt, de a kutatás, a fejlesztés és a jó munkahelyek szempontjából itt, Európában kell eredményt hoznia, ez számomra nagyon fontos" - mondta, és az EU ipari bázisának "újragondolását" sürgette a határokon átnyúló együttműködés fokozása érdekében.
Biztonsági kollégiumot kíván létrehozni
A vasárnapi sajtótájékoztató inkább a már ismert kezdeményezések és projektek összefoglalásaként zajlott. Volt azonban egy új bejelentés is.
Von der Leyen elmondta, hogy létrehozna egy "biztonsági kollégiumot", egy újszerű formát, amelynek keretében az európai biztosok rendszeresen tájékoztatást kapnának a hírszerző szolgálatoktól a biztonsággal kapcsolatos fejleményekről, és "megelőznék az eseményeket".
A biztonsággal kapcsolatos megközelítés átfogó lesz, és kiterjed majd az energiával, a kutatással, a kibertérrel, a kereskedelemmel, a migrációval, a külföldi beavatkozással és minden más lehetséges témával kapcsolatos fenyegetésekre - magyarázta. A kollégium mind a 27 tagja részt vesz a formátumban.
"Át kell váltanunk a felkészültségi gondolkodásmódra" - mondta. "Csak akkor tudunk hatékonyan hozzájárulni a kollektív biztonsághoz, ha világos és mélyreható ismeretekkel rendelkezünk a fenyegetésekről, beleértve a hibrid fenyegetéseket is"."
Arra a kérdésre, hogy mikor ül össze az első "Biztonsági Kollégium", von der Leyen nem tudott konkrét időpontot mondani, de azt mondta, hogy erre "kellő időben" kerül sor, és a jövőben "gyakran" fog ülésezni.
Ukrajna mellett
Annak ellenére, hogy nagy hangsúlyt fektettek a védelemre és rengeteg kérdést tettek fel Donald Trumpról, Ukrajna nem kapott kiemelt szerepet a vasárnapi sajtótájékoztatón.
Von der Leyen mégis hangsúlyozta, hogy az EU régóta támogatja az országot, és az Egyesült Államokkal "egyenrangú" katonai támogatásról (52 milliárd euró) beszélt.
"Itt nekünk kell fokoznunk, ez nem kérdéses" - mondta, utalva Trump azon döntésére, hogy ideiglenesen felfüggeszti a katonai segélyeket és a hírszerzési információk megosztását.
Hozzátette, hogy a 800 milliárd eurós "Rearm Europe" terv Ukrajnának is kedvezne, mert lehetővé tenné a tagállamok számára a fegyverek és lőszerek gyorsabb beszerzését.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna bízhat-e Európa jövőbeni támogatásában az Egyesült Államokkal Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásai előtt, von der Leyen azt válaszolta, hogy igen, mert szoros kapcsolatban áll Zelenszkij elnökkel.
"Tudjuk, hogy válságokban és rendkívüli helyzetekben megbízhatóak vagyunk egymás számára, és hogy a legtöbbször - nem mindig - nagyon szoros együttműködéssel tudunk megoldást találni" - mondta.
Von der Leyen szerint a legerősebb biztonsági garancia Ukrajna számára a NATO-tagság lenne, de ez Trump ellenállása miatt "nem lehetséges". Magyarország és Szlovákia, a két Oroszországgal leginkább baráti viszonyban lévő tagállam is határozottan ellenzi azt. A "második" biztonsági garancia - mondta - egy "jól felszerelt, működő" ukrán hadsereg lenne. Nem említette viszont a békefenntartó missziót, amelyet az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetségesek hangoztattak.
"Ez egy közös tanulási folyamat," - ismerte el a Európai Bizottság elnöke - "mert ezek feltérképezetlen vizek, és együtt kell megtalálnunk a megfelelő megoldást".