A Nyugat és Kelet közötti különbségek ellenére Európa demokratikus egészségi állapota a globális hanyatlással szemben továbbra is jó - derül ki az Economist Intelligence Unit csütörtökön közzétett tanulmányából.
HIRDETÉS
A Kelet és Nyugat közötti megosztottság ellenére a demokratikus működés színvonala Európában továbbra is magas, még ha a globális tendencia csökken is - derül ki az Economist Intelligence Unit csütörtökön közzétett tanulmányából.
A legfrissebb index azt mutatja, hogy a világszerte lezajlott "választások évét" követően 2024-ben a globális demokrácia gyengült, folytatva a „demokratikus rossz közérzet” tendenciáját - olvasható a jelentésben.
„Miközben az autokráciák erősödni látszanak, ahogy az index 2006 óta tartó trendje is mutatja, a globális demokráciák bajban vannak” - magyarázta Joan Hoey, a Demokrácia Index igazgatója közleményében.
Az éves tanulmány öt kategóriát értékel: választási folyamat és pluralizmus, polgári szabadságjogok, kormányzati működés, politikai részvétel és politikai kultúra, és minden országnak 10 pontból 1-től 10 pontig lehet adni.
Ennek alapján az országokat teljes demokráciák, tökéletlen demokráciák, hibrid rendszerek vagy autoriter rendszerek kategóriájába sorolják. Idén Norvégia vezeti a rangsort 9,81-es pontszámmal, míg Afganisztán 0,25-ös pontszámmal az utolsó helyen áll.
A legnagyobb visszaesés a kormányok működése és a választási folyamat terén következett be, utóbbi esetében az átlag 0,08 ponttal csökkent 2023-hoz képest, ami a tanulmány szerint „különösen kiábrándító, tekintettel arra, hogy sok országban 2024-ben járultak az urnákhoz a választók”.
Európa vegyes képet mutat. Keleten enyhe visszaesés volt tapasztalható, míg Nyugaton 0,01 ponttal javult a helyzet.
A világ tíz legjobb demokráciája közül kilenc Európában található, az egyetlen kivétel Új-Zéland, amely a második helyen áll.
Továbbra is Nyugat-Európa a legjobbnak ítélt régió, és az egyetlen, amely visszatért a járvány előtti szintre. A jelentés azonban kiemeli a széles körű lakossági elégedetlenséget, amely a szélsőséges pártok felé való elmozdulást táplálja.
A tanulmány szerint „ez az elégedetlenség egyre inkább a nem hagyományos pártok felé tolódik, és ezt a tendenciát nagymértékben illusztrálja a kontinensen 2024-ben tartott számos választás”. A tanulmány hozzáteszi, hogy ezeket a választásokat a hivatalban lévő vezetők egyértelmű elutasítása, valamint az establishment-ellenes és populista politikai erők térnyerése jellemezte.
A régióban néhány figyelemre méltó változás történt: Portugália a „teljes demokrácia” kategóriájába került át, míg Franciaország a „tökéletlen” kategóriába csúszott.
Portugáliát először 2011-ben minősítették le, és 2019-ben kapta vissza a „teljes demokrácia” státuszt. Az Economist Intelligence Unit azonban, miután figyelembe vette a Covid-19 világjárványból eredő egyéni szabadságkorlátozásokat, 2020-ban ismét leminősítette.
Franciaország szintén közel járt a „teljes demokráciákat” a „tökéletlen demokráciáktól” elválasztó 8,00-as küszöbértékhez: 2010-13-ban, 2015-18-ban és 2020-21-ben az utóbbi kategóriába esett. Az Economist Intelligence Unit szerint ez „olyan politikailag zavaros időszakokban volt, amikor a kormányzatnak széles körű társadalmi zavargásokkal és/vagy a politikával kapcsolatos belső megosztottsággal kellett szembenéznie, ami aláásta a kormányzást”.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy Franciaország idei leminősítése az ország kormányzatba vetett bizalom terén elért pontszámának romlását tükrözi.
Kelet-Európa, amelyet a jelentés Közép-Ázsiával egy kategóriába helyez, „az összes régió közül a legkisebb csökkenést” könyvelte, 0,02 ponttal 5,35-re esett vissza.
Ebben a régióban fontos mérföldkő volt, amikor a Cseh Köztársaság és Észtország a „tökéletlen demokráciák” kategóriából a „teljes demokráciák” kategóriájába került. 2013 óta, amikor a Cseh Köztársaság kiesett az élmezőnyből, először érte el a teljes demokrácia státuszt.
Románia viszont idén a „tökéletlen demokrácia” státuszból a „hibrid rendszer” státuszába került, mivel az elnökválasztás elmaradása miatt az ország 12 helyet esett vissza a rangsorban.
Ami Magyarországot illeti: az ország 6,51 ponttal a "tökéletlen demokrácia" kategóriában végzett az 54-55. helyen, holtversenyben Argentínával, Mongólia mögött, de Horvátország előtt. Ez négy hellyel rosszabb, mint a tavalyi besorolás. Ugyanakkor a Magyarország kapcsán gyakran emlegetett hibrid rendszer kategória az EIU keretrendszerében meglehetősen távol van Magyarországtól, a 8-as pontszámtól kezdődik.