Magyarországon az EU átlagánál nagyobb mértékben csökkent a felmelegedést fokozó légszennyezés, de a magyar GDP is csökkent, mutat rá az Eurostat.
HIRDETÉS
Friss adatokat közölt az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.
A kibocsátás 2023 harmadik negyedéve és 2024 harmadik negyedéve között 0,6 %-kal csökkent, összesen 767 millió tonnára.
Az eredményt főként a villamosenergia- és gázellátási lánc által generált kibocsátások nagymértékű (6,7%) csökkenése, valamint - kisebb mértékben - a szállítási és tárolási ágazat (0,9%) okozta.
Az eredményt azonban rontotta a többi között a vízellátás és hulladékgazdálkodás (+2,1%), valamint az általános szolgáltatások (+1,7%), a bányászat és kőfejtés (+1,1%) területén bekövetkezett kibocsátásnövekedés.
Litvánia jelentette a legnagyobb növekedést 7,8 %-kal, majd Luxemburg következik 6,6% -kal és Svédország 6% -kal.
A kibocsátás 16 uniós tagállamban csökkent, különösen Ausztriában (-7,8%), Magyarországon (-3,3%) és Dániában (-2,8%).
Az Eurostat megjegyzi, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő 16 országnak negyedében a GDP is csökkent: így Magyarországon, Ausztriában, Észtországban és Romániában.