Az Észt Köztársaság megreformálja iskolarendszerét. Az orosz nyelv mint oktatási nyelv 2030-ra fokozatosan meg fog szűnni. Hamarosan minden gyermeket csak észtül fognak tanítani – még az északkeleti, többségében orosz nyelvű területeken élő gyermekeket is.
HIRDETÉS
2030-ra az orosz nyelv már nem lesz tanítási nyelv, hanem pusztán idegen nyelvnek számít majd. Az észtországi orosz anyanyelvűek támogatják a reformot, hiszen gyermekeiknek jobb lehetőségeket kínál az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon.
A balti államokban sokan beszélik anyanyelvükként az oroszt, különösen Lettországban (38%) és Észtországban (28%). Észtország fővárosában, Tallinnban gyakorlatilag minden második gyermek oroszul beszél, miközben felnő. Az ország északkeleti részén az orosz nyelv még jobban elterjedt. Narva, Észtország harmadik legnagyobb városa közvetlenül az orosz határon fekszik. A város lakosságának több mint 90 százaléka oroszul beszél.
Tekintsük át röviden ezt a történelmi kérdést! A szovjet diktátor, Sztálin litvánok, lettek és észtek tízezreit deportáltatta Szibériába. Ugyanakkor oroszokat telepített a balti államokba. Az etnikai deportálások és az oroszosítás kéz a kézben jártak. Az oroszosítás Sztálin halála után is folytatódott. Ipari munkások és hivatásos katonák érkeztek, és elsősorban a nagyvárosokban telepedtek le. A balti államok szovjet megszállás alatt álló területein az orosz volt a hivatalos nyelv. A Szovjetunió 1990-91-es összeomlásával Litvánia, Lettország és Észtország visszanyerte függetlenségét, és a litván, a lett és az észt lett a hivatalos nyelv ezekben az országokban az orosz helyett.
Ma a balti uniós országok attól tartanak, hogy Putyin manipulálni próbálja az orosz kisebbségeket. Következésképpen az Ukrajna elleni orosz inváziót követő uniós szankciók között a Moszkva által ellenőrzött műsorszolgáltatók engedélyeit is visszavonták. Lettország és Észtország pedig a lett és az észt nyelvet vezeti be az oktatás kizárólagos nyelveként minden iskolában.
Tízből kilenc narvai lakos anyanyelvként beszéli az oroszt. Az északkeleti város Észtországhoz tartozik. 2030-ra itt is mindez meg fog változni. Mit gondolnak az orosz anyanyelvű szülők arról, hogy gyermekeik észtül tanulnak? Miközben Irina elhozza az iskolából az elsős lányát, Ellát, ezt mondja: „Nehéz. Ellának korrepetálásra van szüksége, mert korábban orosz nyelvű óvodába járt.” Maria babakocsit tol, és ezt mondja: „Szerintem helyes a reform. Észtországban élünk. Beszélnünk kell a nemzeti nyelvet.”
Az Európa Tanács kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottsága felügyeli az iskolarendszert. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szintén küldött szakértőket. Az észt oktatási minisztériumot az is aggasztja, hogy az észtországi orosz iskolák egy teljes évvel le vannak maradva az ismeretek tesztelésében.
De miért csak most látjuk az iskolai reformot? Kristina Kallas oktatási miniszter az Euronewsnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy „Hosszú ideig hiányzott a politikai magabiztosság, mert erős volt az orosz befolyás. Bizonyos értelemben – nagyon tragikus módon – az Ukrajna elleni orosz agresszió volt a döntő elem az iskolareformmal szembeni ellenállás megtörésében. Nagy aggodalmam az, hogy a különálló orosz nyelvű oktatási rendszer negatív hatással van az orosz anyanyelvű gyermekekre. Ez a teljesen különálló, párhuzamos oktatási rendszer azt eredményezte, hogy az orosz anyanyelvű gyerekek az (orosz) iskola elvégzése után teljesen ki vannak zárva az észt továbbtanulási lehetőségekből, és ez a munkaerőpiacra is vonatkozik. Ezért meg kell reformálnunk az iskolarendszert, és egyenlő hozzáférést kell biztosítanunk az észt nyelven oktatott tantárgyakhoz.”
Mi az észt integrációs stratégia célja? Kallas szerint „Az Észtország függetlenségének visszanyerése után született generáció számára szükséges, hogy észtnek tekintsék magukat, és hogy azonosuljanak az észt nemzetiséggel – anélkül, hogy fel kellene adniuk orosz gyökereiket. Ezek az identitások nem zárják ki egymást.”