Minderről Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter beszélt. A globális olaj- és gázkereskedelem egyik központjának számító tengerszorost záró blokád Irán új vezetője szerint "fegyverként" használható az országa ellen folytatott háborúban.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az amerikai haditengerészet olajszállító tartályhajókat fog átkísérni a Hormuzi-szoroson, melyen a globális gáz- és olajkereskedelem ötöde halad át. Bessent azt követően nyilatkozott, hogy Irán új vezetője, Modzstaba Hámenei csütörtökön kijelentette, hogy a szoros blokádját fegyverként vetik be az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben. Megjegyzendő: a szorosnál múlt hét hétfő, tehát az iráni háború harmadik napja óta szinte teljesen áll a hajóforgalom.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Amint ez katonailag lehetségessé válik, az amerikai haditengerészet egy esetleges nemzetközi koalícióval át fogja kísérni a hajókat" – mondta Bessent, hozzátéve, hogy tudomása szerint iráni tankerek jelenleg is közlekednek a szoroson, sőt néhány kínai zászló alatt hajózó tanker is áthaladt. Bessent kiemelte, hogy tudomása szerint az irániak nem rakták tele tengeri aknákkal a területet, ami részben annak is köszönhető, hogy noha Teherán múlt héten közölte, hogy aláaknásítják a vízfelületet, csak éppen az amerikai haderő erre megsemmisítette Irán több aknatelepítő hajóját.
Modzstaba Hámenei csütörtöki beszédében (a beszédet híradósok olvasták be az iráni állami tévében, Hámenei ugyanis a háború kezdetén megsérülhetett abban a támadásban, amikor apját, Ali Hámenei ajatottlahot megölték) megtorlást ígért az amerikai-izraeli támadások miatt, és közölte, hogy „nem fél a mártírjaik vérének megbosszulásától.”
Az interjúban Bessent arról is beszélt, hogy az iráni háború eddig körülbelül 11 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak. Felmerült a kérdés, hogy van-e olyan összeghatár, amire Donald Trump amerikai elnök azt mondaná, hogy innentől kezdve a háború már nem finanszírozható, de Bessent közölte, hogy ő nem tud ilyenről.
Bessent az országa és az Egyesült Királyság kapcsolatáról is beszélt: kifejtette, hogy Trumpnak probléma volt, amikor London megtagadta, hogy brit bázisokról indítsanak támadást Irán ellen az amerikaiak, de Keir Starmer brit kormányfő később mégis engedélyezte az Egyesült Államoknak a brit létesítmények használatát – noha kizárólag az iráni rakétabázisok elleni „védekező” akciókhoz. Bessent diplomatikusan hozzátette, hogy a brit és az amerikai nemzetet „nagyszerű történelmi kapcsolat” köti össze, épp ezért biztos, hogy a háborút követően rendeződik a viszony, és ismét a régi lesz.
Az Irán elleni offenzíva, és Iránnak az Arab-öböl országai ellen irányuló támadásai miatt a kőolaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett. Ilyen 2022 óta nem volt, mikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A 32 országot tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség 400 millió hordó olajat szabadított fel a készleteiből, hogy valamennyire stablizálják a piacot.