A bővítést gyakran az EU leghatékonyabb külpolitikájaként emlegetik, de az új tagok 2004-ben történt legnagyobb csatlakozási hulláma óta a folyamat nagyrészt megrekedt.
HIRDETÉS
Az Euronews által moderált davosi vitán Horvátország és Montenegró miniszterelnöke, Ukrajna külügyminisztere és az Európai Bizottság bővítési biztosa arról beszélt, hogy az EU hogyan tudja újjáéleszteni bővítési folyamatát.
Oroszország ukrajnai inváziója újból sürgetővé tette az uniós csatlakozási tárgyalásokat. De a folyamat meglehetősen lassan halad. Néhány tagjelölt csatlakozási pályázata már jóval több mint egy évtizede elakadt. Marta Kos bővítési biztos elismerte, hogy a tíz ország 2004-es csatlakozása, majd először Bulgária és Románia, később pedig Horvátország 2013-as csatlakozása óta a gazdasági és geopolitikai kilátások alapvetően megváltoztak.
„Akkoriban úgy látták, hogy fontosabb belülről gondoskodni az Európai Unióról” – mondta Marta Kos, hozzátéve, hogy a jogállamiság fontos szempont lett.
„Vannak olyan országok az Európai Unión belül, amelyek nem tartják be a jogállamiságot. És sok tagállam attól tart, hogy ez árthat az Európai Uniónak abban az értelemben, hogy nem kellene beengednünk olyan országot, amelyik nincs 100%-osan felkészülve a belépésre, nemcsak gazdasági szempontból.”
Andrej Plenković horvát miniszterelnök, aki Montenegró miniszterelnökével és Ukrajna külügyminiszterével osztotta meg tapasztalatait, rámutatott, hogy bár országának hosszú időbe telt, amíg 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, megérte a szigorúbb ellenőrzés. „A horvát polgárok és a társadalom nagyra értékelték a gazdasági és fejlesztési hatásokat, az infrastruktúrát, az értékeket, a jogállamiságot és mindent, ami ezzel jár, és az ország most egészen másképp néz ki. Azt mondanám, hogy sokkal jobban.”
A kilenc tagjelölt ország közül Montenegró van a leginkább előrehaladottabb pozícióban a csatlakozási folyamatban. Miniszterelnöke szerint Montenegró terve változatlan: 2026 végéig le kell zárni a tárgyalásokat, hogy 2028-ban ők legyenek a 28. tagállam.
Milojko Spajić hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozási folyamat nem verseny, és visszautasította azt a gondolatot, hogy Ukrajna tagjelöltségének felgyorsítása ellenszenvet váltott volna ki a többi tagságra pályázó ország között. „Támogatjuk” – mondta Spajić. „Még gyorsabb folyamatot szeretnénk.”
Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere hozzátette, hogy az EU nem tesz szívességet Ukrajnának, hiszen szerinte az országa hozzá fog járulni az EU erejéhez a harctéren szerzett tapasztalatainak, valamint technológiai és védelmi iparának köszönhetően.
„A költségek az EU GDP-jének körülbelül 0,17%-át teszik ki, ha kilenc ország csatlakozásáról beszélünk” – mondta.
Montenegró és Ukrajna esetében a 2025-re vonatkozó elvárások minden bizonnyal magasak, és a két jelölt reméli, hogy 2025-ben további előrelépést érhet el. Marta Kos szerint Lengyelország és Dánia lehet a legjobb uniós tanácsi elnökség a bővítést illetően.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nagyon régóta nem látott ilyen pozitív hozzáállást a bővítéshez az állam- és kormányfők részéről.