Évekig tartó várólisták Európában: szakértők szerint súlyos következményekkel járnak a betegeknek, az Euronews Health több területet elemez
Tudta, hogy az Egyesült Királyságban (UK) a szakorvosra szoruló betegek több mint egytizedének egy évnél is tovább kell várnia időpontra? Vagy hogy Szlovéniában csak egy csípőprotézis-műtétre közel két évet – 667 napot – kell várni?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A számok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Health at a Glance 2025” című jelentéséből származnak, amely rámutat Európa egyik legsürgetőbb egészségpolitikai kihívására: a várakozási időkre.
Ezek az adatok valószínűleg a legrosszabbak között vannak Európában. A várakozási válság azonban messze nem csupán ezt a két országot érinti.
„A kezelés várt előnyeinek elhalasztása azt jelenti, hogy a betegek a kelleténél tovább élnek fájdalommal és fogyatékossággal, és ez ronthatja az egészségi állapotukat a beavatkozás után” – áll a jelentésben.
De mely európai országokban kell a legtöbbet várniuk a betegeknek? Mennyire súlyos a probléma a kontinens egészén? És valójában mennyit kell várni egy-egy műtétre?
Az OECD-jelentés az egészségügy több területén is hosszú várakozási időket tár fel. 2023-ban több európai országban még egy háziorvosi vagy ápolói időpontra is legalább egy hetet kell várni.
Németországban és Franciaországban a lakosok egyötöde hetekig vár egy háziorvosi vizitre. Svédországban a betegek 23 százaléka vár egy hétnél is többet háziorvosra vagy ápolóra; Franciaországban és Németországban ez az arány egy az ötből (20 százalék), az Egyesült Királyságban pedig megközelíti ezt, 18 százalékkal.
Ha azokat is beleszámítjuk, akiknek hat–hét napot kell várniuk, az arányok tovább nőnek: Svédországban 30, Franciaországban 28, az Egyesült Királyságban 27, Németországban pedig 26 százalékra.
A várakozási idők országonkénti összehasonlítása a módszertani különbségek miatt nem mindig ad közvetlenül összevethető képet.
Évekig tartó várakozás szakorvosra
Az, hogy valakinek több mint egy évet kell várnia szakorvosi vizsgálatra, Európa-szerte sok beteg mindennapi tapasztalata. Különösen kiugró az Egyesült Királyság: a páciensek 11 százaléka számolt be arról, hogy egy évnél is többet várt szakorvosi időpontra. Franciaországban és Németországban ez az arány 2 százalék.
De a rövidebb várakozás sem igazán rövid. Franciaországban a betegek több mint kétötöde (43 százalék) két hónap és egy év közötti időt vár, az Egyesült Királyságban 32, Svédországban 29, Németországban pedig 22 százalék tartozik ebbe a kategóriába.
Hónapokig tartó várakozás szürkehályog-műtétre
A szürkehályog-műtétekre vonatkozó várakozási idők hasonló képet mutatnak. Az erre vonatkozó mutató azok arányát méri, akiknek a szakorvosi vizsgálattól a beavatkozásig több mint három hónapot kellett várniuk.
Norvégiában 2024-ben tízből nyolc betegnek (81 százalék) kellett három hónapnál tovább várnia a műtétre. Finnország alig maradt el ettől, 71 százalékkal.
Az Egyesült Királyságban és Portugáliában is a betegek többsége (egyaránt 58 százalék), Spanyolországban pedig 53 százalékuk várt három hónapnál hosszabb ideig. Lengyelországban (13 százalék), Magyarországon (17 százalék), Svédországban (22 százalék) és Olaszországban (27 százalék) jóval alacsonyabbak voltak ezek az arányok.
Szürkehályog-műtétre még tovább kell várni, mint a járvány előtt
A vizsgált kilenc európai ország közül hétben hosszabbodtak a várakozási idők 2024-re a 2019-es szinthez képest, és csak Lengyelországban és Magyarországon csökkentek – jól mutatva a COVID–19-járvány tartós hatásait.
Az Egyesült Királyságban több mint a duplájára nőtt azok aránya, akik három hónapnál tovább vártak: 22 százalékról 58 százalékra. Norvégiában 65-ről 81 százalékra emelkedett ez a mutató.
Az adatok azt jelzik, hogy a járvány után továbbra is nagy nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerekre.
Csípőprotézis: Szlovéniában csaknem két év a várakozás
Feltűnőek a csípőprotézis-műtétek várakozási idejére vonatkozó adatok is. Szlovéniában 2024-ben a medián várakozási idő 667 nap volt, vagyis majdnem két év.
Lengyelországban is meghaladta az egy évet, 343 napot tett ki, ezt követte Magyarország 209 nappal és az Egyesült Királyság 174 nappal. Ezek medián értékek, vagyis a betegek fele még a megadott napoknál is hosszabb ideig várt.
„A nem sürgősségi ellátásokra való várakozás komoly egészségpolitikai probléma számos olyan rendszerben, ahol a betegeknek hetekig vagy hónapokig kell várniuk az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre” – írta Luigi Siciliani, a Yorki Egyetem munkatársa a European Journal of Public Health egyik friss cikkében.
Miért térnek el ennyire a várakozási idők az egyes országok között? Az OECD szerint a várólisták általában az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanságból adódnak.
Siciliani rámutatott, hogy a várakozási idők közötti jelentős különbségek mögött eltérő kapacitáskorlátok, finanszírozási döntések, az egészségügyi személyzet létszáma, valamint az idősödő népesség és a technológiai innováció által fűtött növekvő ellátási igényhez való alkalmazkodási nehézségek állnak.
Az Eurostat szerint a várakozási idő az egyik jelentős oka annak is, hogy sokan sürgős ellátáshoz sem jutnak hozzá.