Az elektromos járművek és a tejtermékek körüli kereskedelmi viták ellenére az EU továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere.
Az elmúlt évtizedben az EU és Kína közötti kereskedelem mértéke folyamatosan nőtt.
Az EU továbbra is Kína első számú kereskedelmi partnere, míg Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere.
Németország, Hollandia és Olaszország a Kínába irányuló és onnan származó áruk legnagyobb importőre és exportőre.
A Kínából EU-ba importált áruk több mint fele mechanikai és elektromos berendezés. A járművek és repülőgépek kevesebb mint 6%-ot tesznek ki, ezt követik a szerves vegyi anyagok 4,7%-kal és a ruházati kiegészítők 4,5%-kal.
Másrészt a Kínába irányuló uniós export több mint egyharmada mechanikai és elektromos berendezés. Ezt követik a járművek és repülőgépek 16,7%-kal, a gyógyszeripari termékek 9,3%-kal és az optikai eszközök 7,2%-kal.
EU-Kína kereskedelmi viták
Kína legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD 2024-ben világszerte rekordértékesítést jelentett hibrid és elektromos járművekből, amit az erős belföldi kereslet és a sikeres kormányzati cserediák-programok hajtottak.
A BYD akkumulátoros elektromos járművek értékesítése 2023-hoz képest mintegy 12%-kal nőtt, és elérte az 1,76 millió járművet.
2024 végén az EU vámokat vetett ki a kínai elektromos járművekre, miután megállapította, hogy az állami támogatások lehetővé tették a kínai gyártók számára, hogy alákínáljanak az európai áraknak.
Kína protekcionistának nevezte és bírálta ezeket az intézkedéseket.
Kína megtorlásképpen dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós tejtermékek ellen, ami vámokat eredményezhet az olyan importtermékekre, mint a sajt és a tej. Ez a lépés más ágazatokban tett korábbi lépéseket tükröz, és a két gazdaság közötti kereskedelmi feszültségek fokozódását tükrözi.