Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az illegális tankerflottákat veszi célba az Oroszországra kivetett új EU-s szankció

Az új szankciók a Kreml úgynevezett "árnyékflottáját" célozzák.
Az új szankciók a Kreml úgynevezett "árnyékflottáját" célozzák. Szerzői jogok  Grigory Sysoyev/Sputnik
Szerzői jogok Grigory Sysoyev/Sputnik
Írta: Bence Rácz K.
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

A Kreml rossz állapotban lévő tankerhajókat használ, hogy a nyugat által meghatározott árplafon felett értékesíthesse a nyersolaját.

HIRDETÉS

Az Európai Unió szerdán újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek a tankhajók "árnyékflottáját" célozzák, amelyet Moszkva azért vetett be, hogy megkerülje az olajkereskedelemre vonatkozó nyugati korlátozásokat, és fenntartsa az Ukrajna elleni háború finanszírozásához nélkülözhetetlen bevételi forrást.

A flotta öreg, nem biztosított hajókból áll, amelyek rossz állapota felszította a közelgő környezeti katasztrófától való félelmet az európai vizek közelében vagy azokon belül.

A megállapodás részeként feketelistára kerül egy maroknyi kínai vállalat is, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy lehetővé teszi Oroszország számára a drónok gyártását - mondta egy diplomata az Euronewsnak.

A szankciókat a 27 tagállam nagykövetei egy szerdai ülésen pecsételték meg, és az orosz invázió 2022. februári kezdete óta a 15. csomagot jelentik.

"Az EU és G7-partnerei elkötelezettek amellett, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak a Kremlre" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A korlátozások konkrét részletei nem voltak azonnal elérhetőek, de a csomag a korábbi döntésekhez képest szerénynek tűnik. A megbeszélések a múlt hónapban kezdődtek, és kevés vitával folytak az országok között.

Két diplomata szerint Litvánia, amely panaszt emelt egy olyan eltérés miatt, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy kilépjenek az orosz piacról, volt az utolsó ellenszegülő.

Ez az első szankciók, amelyekről Magyarország uniós tanácsi elnöksége alatt született megállapodás, amely sok diplomata attól tartott, hogy a háborús fronton való fellépés lelassul, mivel Budapest ragaszkodik a Moszkvával való szoros kapcsolatok fenntartásához.

A 15. csomag középpontjában az úgynevezett "árnyékflotta" áll, amelyet Oroszország arra használ, hogy megkerülje azt az árplafont, amelyet a nyugati szövetségesek 2022 végén vezettek be az orosz tengeri olaj világméretű értékesítésének korlátozására.

A plafont hordónként 60 dollárban állapították meg a nyersolajra, és megtiltja a nyugati vállalatoknak, hogy olyan szolgáltatásokat - például biztosítást, finanszírozást és lobogózást - nyújtsanak az orosz tankhajóknak, amelyek a megállapított ár felett adnak el nyersolajat.

Moszkva kiútként öregedő, rosszul karbantartott tankereket kezdett használni, amelyek némelyike több mint 20 éves, és amelyek homályos tulajdonosi és biztosítási struktúrákat használnak, amelyek gyakorlatilag kikerülnek a G7 szövetségesek ellenőrzése alól. Ezek a hajók olyan országok, mint Panama, Libéria és a Marshall-szigetek, amelyek nem hajlandóak követni a nyugati szankciókat, "olcsó zászlókkal" közlekednek.

Az "árnyékflottát" megtévesztő gyakorlatokkal vádolják, többek között hamisított adatok továbbításával és szállítóhajóik kikapcsolásával, hogy láthatatlanná váljanak a műholdas rendszerek számára, valamint többszörös hajóról hajóra történő átrakodással, hogy elrejtsék az olajoshordók eredetét.

Ezeknek a hajóknak az állapota olyan rossz, hogy Brüsszel attól tart, hogy olajat szivárogtathatnak, és környezeti katasztrófát okozhatnak a blokk területe közelében. A megfelelő biztosítás hiánya megnehezítheti a tengeren keletkezett károk megfékezését.

A nyilvánvaló kockázatok ellenére Moszkva továbbra is ezekre a tartályhajókra támaszkodik a nyersolaj kereskedelmében, amely alapvető bevételi forrás az ukrajnai nagyszabású invázió finanszírozásához és a nagy intenzitású háborús gazdaság fenntartásához.

A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) szerint 2022 februárja és 2024 júniusa között Oroszország 475 milliárd euró bevételre tett szert az olajexportból, ami a teljes fosszilis tüzelőanyag-exportbevétel 68%-át teszi ki.

Jelenleg Kína és India a fő vásárlói az orosz olajnak, amelyet gyakran ezekben az országokban finomítanak, és más címkével adnak el az EU piacán.

Az "árnyékflotta" becslések szerint mintegy 600 hajóból áll, bár a Kreml titkolózása miatt hivatalos szám nem létezik.

Az uniós országok által szerdán elfogadott szankciók az "árnyékflottához" tartozó mintegy 50 hajó ellen irányulnak - közölték diplomaták. Az előző csomag 27 hajót helyezett feketelistára, megtagadva tőlük az uniós kikötőkbe való belépést és megtiltva az uniós szolgáltatások nyújtását.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Összeütközött egy olajszállító és egy teherhajó az Északi-tengeren

Az EP megtorpedózná Oroszország illegálisan működtetett tankerhajó-flottáját

A költségvetés rendbetétele a bizalmi szavazás tétje Franciaországban