Az Európai Unió 2050-re karbonsemlegessé kíván válni. Ám arról nincs konszenzus, hogyan lehet ezt elérni, különösen a mezőgazdasági szektor esetében. Az Euronews riportere, Valerie Gauriat Dániában járt, amely 2030-tól szén-dioxid-adót vetne ki az állattenyésztésre. Elsőként a világon.
HIRDETÉS
A mezőgazdasági ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11,4%-áért felelős Európában, melynek fő oka az állattenyésztés.
Ezek főként a szarvasmarhák és juhok takarmányának emésztéséből, valamint a szarvasmarha- és sertéstrágya tárolásából származnak.
Ehhez hozzáadódnak még a műtrágyák használatából, valamint a gazdák által kiszórt vagy a szarvasmarhák által ürített trágyából eredő kibocsátások.
Franciaország, Németország és Lengyelország az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági ÜHG-kibocsátói. De Dánia jelentős tejtermék- és sertéshúsexportőrként nem sokkal marad el. Az országban az állattenyésztés az üvegházhatású gázok második legnagyobb forrása az energia után.
Az állattenyésztésre kivetendő szén-dioxid-adó tervezete, melyet a dán parlament még nem hagyott jóvá, vitákat vált ki.
Peter Kiær gazdálkodó, a fenntartható mezőgazdaságért felelős dániai egyesület elnöke exportra tenyészt sertéseket.
Úgy véli, az új adó kontraproduktív lesz, és ahhoz vezet, hogy a gazdák más országokba helyezik át a termelést.
„A dán gazdák igyekeznek a legzöldebbek lenni, és a legjobb technológiát alkalmazni, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a szennyezést. Az adó megnehezíti a zöld technológiákba való befektetést” – mondja.
„Ha Dánia lesz az egyetlen szén-dioxid-adót kivető ország, nem leszek versenyképes a többi országgal szemben, és fel kell hagynom a sertéstenyésztéssel.” Peter Kiær szerint az adó csak akkor lehet hatékony, ha azt kiterjesztik „Európa összes országára”.
Jette Bredahl Jacobsen, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület alelnöke egyetért azzal, hogy európai szinten többet kellene tenni a mezőgazdasági ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében.
„Valamiféle árképzési mechanizmust kell bevezetnünk a mezőgazdaságban, és ösztönöznünk kell a kibocsátáscsökkentést. Továbbá felül kell vizsgálnunk a közös agrárpolitikát is. Ugyanis jelenleg a támogatások nagy része az üvegházhatású gázokat intenzíven kibocsátó termelést segíti, nem pedig a kevésbé karbonintenzív gazdaságokat.”
A gazdák nyomására azonban az Európai Bizottság idén lemondott arról, hogy konkrét mezőgazdasági intézkedéseket építsen be a 2040-es klímavédelmi célkitűzései közé.