Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és dán miniszterelnök az Euronewsnak nyilatkozott Donald Trump elnök közelgő hivatalba lépéséről, valamint az ukrajnai háborúra és a NATO-ra gyakorolt hatásáról.
HIRDETÉS
Donald Trump megválasztott amerikai elnök kiszámíthatatlansága aggodalomra adhat okot Moszkvában, és Ukrajna több fegyvert kaphat elnöksége alatt - mondta Anders Rasmussen volt NATO-főtitkár az Euronewsnak adott interjújában, amelynek során figyelmeztette Trumpot: "Ne tegye Ukrajnát a saját maga Afganisztánjává".
A volt dán miniszterelnök Trumpról azt mondta: "Nem szeret vesztes lenni, győztes akar lenni. És ahhoz, hogy győztes legyen, jó üzletre van szüksége".
Egy ilyen alku azt jelenti, hogy Ukrajna több fegyvert kaphat, és a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat feloldják - véli Rasmussen.
"Putyint negatívan lepheti meg Trump úr" - mondta Rasmussen, hozzátéve: "Én csak annyit mondanék: Trump úr, ne tegye Ukrajnát saját maga Afganisztánjává".
Amióta Rasmussen már nem a NATO-t vezeti, létrehozta a Globális Alapítványt, amelynek irodái Koppenhágában, Brüsszelben és Kijevben vannak.
"Egy nagyon világos üzenetem van az új amerikai elnöknek: ne hagyja, hogy Ukrajna az ő Afganisztánjává váljon" - mondta Rasmussen, hozzátéve: "Ne hagyja, hogy Putyin legyőzze Önt, legyen erős vezető, törekedjen a békére Ukrajnában, de tisztességes, igazságos és tartós békére, amely garantálja a biztonságot a jövőben".
Abban a kérdésben, hogy egy esetleges jövőbeli békemegállapodásnak korlátoznia kellene-e Ukrajna NATO-tagságát, Rasmussen így nyilatkozott:
"Olyan rendezésnek kell lennie, amely garantálja Ukrajna stabilitását. Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy Ukrajna NATO-tag lehessen, és az 5. cikkely hatálya alá tartozzon" - mondta, idézve azt a szabályt, hogy ha egy NATO-tag fegyveres támadás áldozata lesz, a szövetség azt az összes tag elleni támadásnak tekinti.
Ami Trumpnak a NATO-ra gyakorolt általánosabb hatását illeti, Rasmussen úgy látja, hogy Trump többször bírálta a szövetséget, és arra panaszkodott, hogy az USA túl sokat járul hozzá a költségvetéséhez, míg az EU-tagok túl keveset költenek a védelemre. Választási kampánya során azt mondta, hogy az USA csak akkor fogja megvédeni a NATO-tagokat egy jövőbeli orosz támadástól, ha azok teljesítik védelmi kiadási kötelezettségeiket.
"A NATO 1949-es megalakulása óta fennmaradt, és nem hiszem, hogy Trump ki fog lépni a NATO-ból. De nagyon is rajtunk múlik Európában, hogy a jövőben is erős NATO-t biztosítsunk azáltal, hogy nagyobb felelősséget vállalunk a jövőnkért" - mondta, hozzátéve, hogy a NATO-tagok jelenlegi célját, miszerint a GDP 2%-át kell védelmi kiadásokra fordítaniuk, 3%-ra kellene emelni. Ez a szám jobban tükrözi a hidegháború idejét, és "vissza kellene térnünk erre a szintre" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna Mark Rutténak, a szervezet új főtitkárának, Rasmussen a finanszírozás témáját feszegette. "Remélem, hogy továbbra is szorgalmazni fogja a védelmi beruházások növelését. A szövetség minden tagjának sokkal többet kellene befektetnie saját biztonságunkba Európában" - mondta.