Didier Reynders, az Európai Bizottság korábbi igazságügyi biztosa pénzmosás gyanújába keveredett.
Didier Reynders áll a Brüsszelt sújtó új bűnügyi botrány középpontjában. A belga hatóságok azzal gyanúsítják, hogy a politikus évek óta pénzmosással foglalkozik, amelybe lottószelvényeket és ismeretlen eredetű készpénzt vontak be. Reynders-t már kihallgatták az ügyészek, és a rendőrség több ingatlanjában is házkutatást tartott. A legújabb vádakra még nem válaszolt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ki is ő pontosan?
Reynders a belgiumi Lüttichben, a francia nyelvű Vallónia régióban született, jogásznak tanult, és ügyvédi karrierjét ügyvédként kezdte, mielőtt a politikai pályára lépett volna. A Mouvement Réformateur (MR) nevű vallon liberális párthoz csatlakozott, és a ranglétrán egyre feljebb lépett, míg 1999-ben pénzügyminiszter lett.
Reynders túlélte a kaotikus belga politikát, és 2011-ig sikerült megtartania ezt a befolyásos pozíciót, négy különböző miniszterelnök alatt, köztük volt Herman Van Rompuy, aki később az Európai Tanács első elnöke lett. Ezekben az években Reynders ismertsége gyorsan nőtt: pártja elnökévé választották, és a király kérésére moderátorként működött közre a 2007-es és 2011-es választásokat követő politikai patthelyzet feloldásában.
A pénzügyi tárca vezetése után Reynders egy másik befolyásos állást kapott: külügyminiszter lett, 2011 és 2019 között három különböző miniszterelnök alatt.
2019 elején jelöltette magát az Európa Tanács főtitkárának, az emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó, nem uniós szervezetnek a vezető posztjára, és bekerült a jelöltek végső listájára. Azonban alulmaradt a horvát Marija Pejčinović Burićcsal szemben, aki 159 szavazatot kapott az ő 105 szavazatával szemben.
Reynders még ugyanezen év nyarán kapott esélyt a váltásra, amikor Charles Michel miniszterelnök őt jelölte Belgium európai biztosi posztjára az akkor még Brüsszelben ismeretlen Ursula von der Leyen vezetése alatt.
De nem sokkal a jelölés után Reynders ellen rendőrségi vizsgálat indult korrupció és pénzmosás gyanúja miatt.
Az ügy alapja egy volt titkosügynök állítása, aki kapcsolatba lépett a szövetségi igazságügyi rendőrséggel, és arról számolt be, hogy kenőpénzeket fizettek a belga nagykövetség építéséért Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, egy olyan országban, amellyel Belgiumnak a gyarmatosítás miatt bonyolult történelmi kapcsolata van.
A titkosügynök leírta, hogy Reynders és egy hűséges munkatársa hogyan mosott tisztára pénzt azzal, hogy kis értékű műtárgyakat és régiségeket adott el eltúlzott áron. A forrás ingatlanügyletekről és adóparadicsomokban működő fedőcégekről is beszélt.
A vizsgálatot, amely a belga sajtóban is címlapokra került, szeptember végén lezárták, néhány nappal azelőtt, hogy Reynders megjelent az Európai Parlament előtt a megerősítő meghallgatásán. A biztosjelölt határozottan tagadta a vádakat, és "rosszindulatú támadásnak" minősítette azokat. Azt mondta, hogy azért vádolják, hogy ellehetetlenítsék karrierjét és következő megbízatását.
Harc a jogállamiságért
Reynders 2019 decemberében lépett hivatalba az Európai Bizottság igazságügyi biztosaként.
Kezdetben csekély volt az ismertsége, és munkáját háttérbe szorította a COVID-19 járvány. Fokozatosan azonban Reynders nagyobb ismertségre tett szert azzal, hogy védelmébe vette a jogállamiságot Lengyelországban és Magyarországon, két olyan országban, ahol súlyos demokratikus visszalépések történtek.
Reynders vezette a Bizottság jogi keresztes hadjáratát Lengyelország rendkívül ellentmondásos igazságügyi reformja kapcsán, azzal érvelve, hogy a változtatások meggyengítették a hagyományos fékek és ellensúlyok rendszerét, és lehetővé tették a politikai beavatkozást az igazságszolgáltatásba.
A lengyel Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarája, amely felhatalmazást kapott arra, hogy a bírákat ítéleteik tartalma alapján büntesse, különösen nagy súrlódási pontot jelentett.
Mivel a keményen jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetése alatt álló Varsó nem volt hajlandó meghátrálni, a Bizottság több kötelezettségszegési eljárást indított a reform jogszerűségének vitatása érdekében. Ezzel egyidejűleg befagyasztotta a Lengyelországnak a tömb költségvetéséből juttatott 137 milliárd eurós kohéziós és gazdaságélénkítési alapot.
Az összecsapás olyan heves volt, hogy "Polexit"-spekulációkra (Lengyelország esetleges kilépésére) adott okot. Az Európai Bíróság 2023. júniusi ítélete és Donald Tusk EU-párti koalíciójának győzelme megnyitotta az utat a közeledés és a készpénz teljes felszabadítása előtt.
Ezzel párhuzamosan Reynders számos kérdésben - például az igazságszolgáltatás függetlensége, az LMBTQ-jogok, a menekültügyi eljárások, a közbeszerzés, az összeférhetetlenség, a korrupció és az akadémiai szabadság - csatározott Orbán Viktor magyar kormányával.
A Magyarországon feltárt számos hiányosság perek egész sorát, napi bírságokat és több mint 30 milliárd eurónyi uniós pénz befagyasztását eredményezte.
A Bizottság 2023 decemberében a Budapest által benyújtott igazságügyi reformra válaszul 10,2 milliárd euró zárolásának feloldásáról döntött. Ennek következtében Reynders és kollégái az Európai Parlament dühös reakciójával szembesültek, azt állították a kritikusok, hogy a végrehajtó hatalom háttéralkut kötött Orbánnal egy kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó előtt.
"A Bizottságnak jogi kötelessége volt döntést hozni" - mondta Reynders a képviselőknek.
Hivatali ideje alatt Reynders váratlan megbízatást kapott, amikor felkérték, hogy moderálja a Spanyolországban a két legnagyobb párt, a kormányzó szocialisták és a konzervatív ellenzék közötti tárgyalásokat az Igazságügyi Tanács megújításáról.
2024 tavaszán Reynders ismét megpróbálkozott az Európa Tanács főtitkári tisztségéért való indulással, de csúfos vereséget szenvedett a másik két jelölttel szemben, és mindössze 46 szavazattal a harmadik helyen végzett. A svájci Alain Berset 114 szavazattal biztosította be a győzelmet.
Miután ez a munka lehetetlenné vált, Reynders egy második európai biztosi mandátumért szállt harcba, és érvként a jogállamiság védelmezőjeként szerzett tapasztalatait hozta fel maga mellett. Hetekig tartó találgatások után Alexander De Croo belga kormánya Reynders helyett a szintén frankofón liberális Hadja Lahbibot választotta.
A belga sajtó szerint Reynders "mélységes csalódottságának" adott hangot a pártja által hozott döntés miatt.
Két nappal azután, hogy biztosi mandátuma lejárt, a belga rendőrség házkutatást tartott nála.