Az EU átdolgozott megszorító szabályai - amelyek a világjárvány óta először vannak érvényben - most ismét az unió legnagyobb gazdaságait sújtják. Magyarország és az Európai Bizottság teljesen mást gondol a magyar növekedési pályáról.
HIRDETÉS
Az új brüsszeli költségvetési szabályokat most az unió leginkább megszorításpárti tagjai ellen alkalmazzák - az Európai Bizottság kedden Hollandiát, Ausztriát és Németországot emelte ki a költségvetési túlköltekezők közül a magas kiadások miatt.
Olaszország, Franciaország és Görögország - amelyek korábban a blokk legpazarlóbbjai közé tartoztak - kiadási tervei mind zöld utat kaptak Brüsszeltől a nemzeti költségvetések éves felülvizsgálati folyamatának részeként.
A szabályok értelmében a Bizottságnak nem csupán az egyes országok jövő évi költségvetését kell értékelnie, hanem a hiány hiteles, hosszabb távú alakulását is. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy az országok teljesítik-e az uniós szerződésben foglalt követelményeket, amelyek szerint a hiányt a GDP 3%-a alatt kell tartani.
Minderre akkor kerül sor, amikor Franciaország kormánya egy adóemeléseket tartalmazó költségvetés miatt bizonytalankodik, Németország pedig választások előtt áll, ahol a gyengélkedő gazdaság valószínűleg a középpontba kerül.
A Covid és az azt követő energiaválság miatt az EU nagyrészt felhagyott a költségvetési szabályokkal. Amikor ezeket újra kellett írni a járvány utáni korszakra, az EU északi tagjai voltak a legkeményebb tárgyalópartnerek.
Christian Lindner német pénzügyminiszter "automatikus szabályokat" sürgetett "számszerű referenciaértékekkel", hogy biztosítsák a gyakorlatban gyakran figyelmen kívül hagyott normák betartását.
Most Németország is azon tagállamok között van, amelyekről úgy vélekednek, hogy nem tartják be teljes mértékben a kiadási plafonokat - és az ország még középtávú tervet sem nyújtott be a brüsszeli határidőknek megfelelően.
Válság Németországban
Ez belföldön robbanásveszélyesnek bizonyulhat. Februárban országos választásokra kerül sor, miután Lindner pártját Olaf Scholz kirakta az általa vezetett hárompárti kormánykoalícióból.
"Németországban nincs eredmény, mert kettészakadt a kormány" - mondta Stefan Berger, az Európai Parlament képviselője a jobbközép ellenzéki CDU-tól az Euronewsnak. "Most látjuk, hogy gondjaink vannak az innovációval, gondjaink vannak a beruházásokkal, és ez az oka annak, hogy Németország gazdasági válságba kerül" - tette hozzá Berger.
Ausztria, Belgium, Bulgária és Litvánia is azok közé tartozik, amelyek még nem küldték el költségvetési házi feladatukat a választások vagy a folyamatban lévő koalíciós tárgyalások miatt.
"Ausztria esetében a jelenlegi előrejelzések szerint a hiány a következő években is 3% felett marad" - mondta Valdis Dombrovskis, a Bizottság tagja kedden újságíróknak.
"A Bizottság fontolóra fogja venni, hogy javaslatot tesz a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítására" - tette hozzá, utalva arra, hogy Ausztria extra brüsszeli ellenőrzés alá kerül, olyan országok mellett, mint Belgium, Franciaország és Olaszország, amelyeket már a nyár előtt is kiemeltek a magas adósság miatt.
Hollandia eddig kudarcot vallott
A Geert Wilders jobboldali-populista Szabadságpártja vezette koalíció által irányított Hollandia az egyetlen a 21 vizsgált ország közül, amelynek a következő néhány évre vonatkozó középtávú tervei nem feleltek meg.
November 15-én a Bizottság előrejelzése szerint Hollandia hiánya az idei 0,2%-ról 2026-ra 2,4%-ra fog emelkedni, részben a jövedelemadó-csökkentések és az állami beruházások növekedése miatt.
Az uniós tisztviselőkkel folytatott tárgyalások során a holland hatóságok "jelezték, hogy lemondanak a felülvizsgált terv benyújtásának jogáról", és ehelyett elfogadják a Bizottság alternatív számait, amelyek alacsonyabb növekedést feltételeznek - mondta Dombrovskis.
A többi tagállam több időt kapott - négy helyett hét évet - a hiány ellenőrzésére.
Ide tartozik Franciaország is, ahol az éves költségvetésről folytatott tárgyalások a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány bukásával fenyegetnek.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője, Marine Le Pen kijelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be Barnier ellen, ha nem teljesülnek várakozásai a villamosenergia-adó és a nyugdíjak szintjével kapcsolatban.
Claire Fita francia szocialista EP-képviselő az Euronews-nak nyilatkozva úgy vélte, az egyensúlyra való összpontosítás téves.
"Meg kell védeni a készségeket, a munkahelyeket és azokat a fejlesztéseket, amelyeket az európai kontinensen létre kell hoznunk" - mondta Fita, majd hozzátette: "Ha [Franciaország] megszorításokra törekszik, ahogyan azt a jelek szerint javasolja, az hiba".
Magyar különút
Speciális helyzetbe került Magyarország. A magyar kormány ugyan november 4-én benyújtotta a növekedési tervét, azonban az idő rövidségére hivatkozva Brüsszel még nem értékelte. Érdekesség, hogy Horvátország 10 nappal a magyar után adta be saját előrejelzését, de a horvátok értékelésével elkészült az Európai Bizottság.
Más forrásból úgy tudjuk, hogy komoly ellentét van a brüsszeli és a budapesti várakozások és előrejelzések között, s ezt nem sikerült mindeddig feloldani. Míg Magyarország 3,4 százalékos növekedéssel számol a jövő évre, az Európai Bizottság csak 1,8 százalékkal.
Ez a különbség okozza, hogy a magyar kormány szerint csak minimális - 0,18 százalékos - kiegészítő intézkedések kellenek ahhoz, hogy 2026-ra 3 százalék alá kerüljön a hiány. A Bizottság szerint azonban legalább 0,5 százalékkal kell korrigálni évente, de így is csak 2027-re érhető el ez a cél.
Magyarország azon nyolc tagállam között van, amelyek ellen folyik a túlzottdeficit-eljárás. Ennek keretében az Európai Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott: úgy gondolják, hogy a kiadásokat jövőre legfeljebb 3,9 százalékkal növelheti a kormány, míg Magyarország szerint ez akár 6,1 százalék lehet - a növekedési ütem ezt lehetővé teszi.
A vita Brüsszel és Budapest között a következő hetekben ez ügyben is folytatódik.