Idén a Patrióták Európáért és a Konzervatívok és Reformerek frakciójához kötődő jelöltek alatt rezeg leginkább a léc.
HIRDETÉS
Megkezdődött az uniós biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlamentben. A képviselők nemcsak szóban, hanem írásban is tehetnek fel kérdéseket, amelyek mentén a jelölteknek gyakorlatilag arról kell meggyőzniük az európai törvényhozást, hogy értenek ahhoz, amire vállalkoznak, és munkájukat elkötelezetten, illetve következetesen végzik majd.
Az Európai Politológiai intézet elemzője, Javier Carbonell arról beszél, hogy a következő hetekben minden egyes biztosjelöltnek meg jellenie a meghallgatáson, amely összesen három órán át tart. Ebből negyed órát kap arra, hogy ismertesse programját, ezután válaszolnia kell a kérdésekre, amelyeket a különböző bizottságoktól kap, és van idő a felvetések megvitatására is. Ezután a bizottsági elnökök és a frakcióvezetők értékelik a hallottakat, és eldöntik, hogy elfogadják a jelöltet vagy nem.
Nem mindenkit terjesztenek fel jóváhagyásra
Ha visszautasítják, akkor a jelöltet állító ország lehetőség kap arra, hogy megnevezzen valaki mást ugyanarra a biztosi pozícióra. Az új jelöltnek pedig végig kell mennie ugyanazon a procedúrán.
2019-ben ez történt Trócsányi Lászlóval és a román Rovana Plumbbal is, mindkettejüket visszautasította az EP. Ugyanígy járt a francia Sylvie Goulard, akinek megkérdőjelezték a függetlenségét.
Most a Patriótákhoz, illetve a Konzervatívok és Reformerek frakciójához köthető jelölteknek a legnagyobb az esélyük arra, hogy nem mennek át a rostán.
Egy brüsszeli elemzőintézet kutatója, Sophia Russack arra emlékeztet, hogy az olasz jelöltet, Raffaele Fittót számos kritika érte. Nem is annyira a személyéről van szó, mondja, hanem a pártjáról, Meloni pártjáról, amelyet szélsőjobboldalinak nevez a politológus. Szerinte ugyanez a helyzet a magyar jelölttel, Várhelyi Olivérrel is, aki eddig is biztos volt, és az akar maradni a következő ciklusban is - magyarázta az Euronews kérdésére.
Nem csak szakmai kérdések merülnek fel
A biztosjelöltek meghallgatásában jelentős szerepet játszik a politika: a képviselőcsoportok nyíltan érvényesítik ebbéli meggyőződésüket is ebben a helyzetben.
Sophia Russack szerint ez igazából egy adok-kapok. És ebbe belefér az is, hogy finomabban bánnak egymással, mert el akarják kerülni azt, amit ellenkező esetben viszonzásul kapnának. "Valamennyire azért mindig óvatosak, nem tesznek fel túlságosan kemény kérdéseket, mert nem akarják, hogy az ő jelöltjük is ilyen kérdéseket kapjon."
Mindebből egyenesen következik, hogy kínos kérdésekre elsősorban a Baloldal és a Zöldek részéről lehet majd számítani, mert nekik nincs biztosjelöltjük, úgyhogy kockázat nélkül megtehetik.