Loader
Hirdetés

EU-csúcs: szigorodhat az európai migrációs politika?

A videó betöltése
Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. -  Szerzői jogok  European Union, 2024.
Szerzői jogok European Union, 2024.
Írta: Amandine Hess
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A bevándorlás az Európai Tanács október 17-18-i brüsszeli ülésének napirendjén szerepel majd. Több vezető máris keményebb álláspontot képvisel.

Úgy tűnik, hogy a tagállamok a bevándorlási politikájuk szigorítását tervezik. A téma mindenesetre szerepel az október 17-18-án Brüsszelben tartandó európai csúcstalálkozó napirendjén.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az egyik szakértő, Helena Hahn úgy véli, hogy a bevándorlásnak az európai vezetők napirendjére való visszatérése részben azzal kapcsolatos, hogy több európai országban választásokat tartanak, illetve köthető a májusban elfogadott új migrációs és menekültügyi paktummal szemben álló tagállamok hatásához is.

"Választási évet élünk, és a bevándorlást különböző okokból a választók mozgósítására használták fel" - mondta az Euronewsnak az Európai Politikai Központ (EPC) politikai elemzője.

Ursula von der Leyen a napokban a kormányoknak írt levelében a visszatérések felgyorsítását és a harmadik országokban lévő befogadóközpontok megnyitását javasolta.

A Bizottság elnöke ezzel 15 tagállam azon kéréséhez csatlakozott, hogy a menedékkérőket biztonságos harmadik országokba szállítsák át.

"A visszatérési központok esetében kulcskérdés, hogy az uniós tagállamok találnak-e olyan partnereket, akik hajlandóak lesznek létrehozni ezeket a központokat. És még inkább, hogy megtalálják-e a módját annak, hogy a származási és tranzitországokat rávegyék a visszafogadási feltételek betartására"- mondta Helena Hahn az Euronewsnak.

17 ország azon külföldiek gyorsabb kiutasítására szólított fel, akiknek menedékkérelmét elutasították.

Davide Colombi, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatója azonban rámutat, hogy a megfelelő eljárás és a jogorvoslathoz való hozzáférés terén problémák merülhetnek fel, ha az elutasított menedékkérőket gyorsabban toloncolják ki.

Európai hullám

Az európai vezetők is keményebb álláspontra helyezkedtek.

Franciaországban az új belügyminiszter, Bruno Retailleau, aki a bevándorlást a vesszőparipájának tekinti, a papírok nélküli bevándorlók helyzetét akarja legalizálni.

Lengyelországban Donald Tusk azt fontolgatja, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében ideiglenesen és részben felfüggeszti a menedékjoghoz való hozzáférést.

Oroszországot és Fehéroroszországot azzal vádolják, hogy egy "hibrid" támadás részeként a lengyel határon át szervezik a migránsok beáramlását az Európai Unió destabilizálása érdekében.

Ez rendkívüli problémát jelent" - aggódik Davide Colombi. A menedékjog az egyik olyan alapvető jog, amelyet még a deklarált politikai válság idején sem lehet felfüggeszteni. Ezt az uniós és a nemzetközi jog, valamint a lengyel alkotmány is védi.

Tehát ez nem csupán "bevándorlási kérdés", hanem általánosabb "jogállamisági kérdés" - véli a Centre for European Policy Studies (CEPS) kutatója.

A lengyel miniszterelnök az együttműködés szellemében kérte az EU jóváhagyását a tervekre.

"A Bizottság már közölte, hogy nem helyesli a menedékjoghoz való hozzáférés egyoldalú felfüggesztését" - mutat rá Helena Hahn.

Németország a maga részéről újra bevezette a határellenőrzést, Hollandia pedig az európai menekültügyi szabályok alól kért mentességet.

Míg tehát Magyarország és Olaszország a múltban komoly kritikákat kapott a bevándorlással kapcsolatos kemény álláspontjuk miatt, úgy tűnik, hogy a tagállamok fokozatosan ebbe az irányba tartanak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Euroverify: hol lesznek az unión kívüli migránsközpontok?

Újabb támadás történt egy lengyelországi iskolában

Görögország: jön a kiskorúak közösségi médiahasználatának tilalma