Az iparilag legfejlettebb demokráciákat tömörítő szervezet csúcsvezetői a közel-keleti válság felszámolásának diplomáciai lehetőségeiről tárgyaltak a héten.
HIRDETÉS
Regionális háborúval fenyeget a közel-keleti válság, a nemzetközi diplomácia egyelőre nem volt képes elérni, hogy legalább valamelyest enyhüljön a feszültség Izrael és az Irán támogatta libanoni Hezbollah, illetve alapvetően Izrael és Irán között. A síita félkatonai szervezet a perzsa állam legjobban felszerelt és képzett fegyveres szövetségese a térségben, és pár napja vezető nélkül maradt, miután az izraeli hadsereg likvidálta Haszán Naszrallahot a Hezbollah bejrúti főhadiszállásán. A bombatámadásban meghalt az iráni Forradalmi Gárda főparancsnokának helyettese is.
A válság gyorsan súlyosbodik: Irán rakétákkal támadt Izraelre, az izraeli hadsereg ezután szárazföldi hadműveletbe kezdett Libanonban, miközben újabb jelentős légicsapásokat mért Bejrútra. Az iráni külügyminiszter ennek ellenére Bejrútba utazott pénteken, Irán legfőbb vallási vezetője, Hamenei ajatollah pedig lázító beszédet intézett a néphez, első alkalommal mutatkozott azóta, hogy Izrael levadászta a Hezbollah vezérét.
Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának vezetése közölte, hogy a kialakult helyzet ellenére nem hagyják el az ország déli, Izraellel határos vidékét, ahova mandátumuk szól, és arra figyelmeztetnek, hogy a libanoni határ engedély nélküli átlépése Libanon szuverenitásának megsértése.
A libanoni hatóságok szerint már mintegy 1,2 millió ember menekül, és több mint 1300 halálos áldozata van az izraeli hadsereg és a Hezbollah harcának, ami majdnem egy éve folyó határmenti incidenssorozatból súlyosbodott háborús helyzetté, miután a Hezbollah elkezdte rakétákkal lőni Izrael belső területeit szeptember 23-án.
A diplomácia egyelőre hasztalan
Az iparilag legfejlettebb demokratikus államok csoportja, a G7-ek is összeültek a héten, hogy megvitassák, hogyan tudnák megállítani a válság súlyosbodását a Közel-Keleten.
Az EU volt szaúdi és Öböl menti nagykövete, Luigi Narbone szerint a tagállamok számára következményekkel jár, hogy nem voltak kellőképpen egységesek ebben a kérdésben.
-Nem szabad lebecsülni annak a jelentőségét - mondta a professzor -, hogy különösen a déli féltekén az államoknak az a benyomásuk, hogy Európa kettős mércével ítél. Egyrészt szigorúan lép fel Oroszországgal szemben, másrészt ellentmondásosan viselkedik Izrael és a Közel-Kelet ügyében. Ez a kettős mérce nagy mértékben megkérdőjelezi az EU hitelességét és az alapvető értékek védelmét - magyarázta.
Abban mindenki egyetért, hogy egy közel-keleti háború súlyosan érintené az Európai Unió és az európai kontinens egészét. Narbone professzor azt hangsúlyozta az Euronews kérdésére, hogy ha nincs stabilitás a Közel-Keleten, az hatással van Oroszország szíriai pozíciójára, illetve a gazdaság egészére. Úgyhogy Európa számára létfontosságú, hogy sikerüljön ennek elejét venni, és akkor a várható migrációs hullámról, amely mindig megindul, ha valahol kitör a háború, még nem is beszéltünk - tette hozzá.
A diplomaták még nem adták fel, intenzív tárgyalások folynak a közel-keleti rendezés érdekében. A G7-ek soros elnöke, Olaszország kormánya például arra készül, hogy a Biztonsági Tanácshoz fordul a libanoni ENSZ-misszió mandátumának megerősítéséért és bővítéséért.