Az üzleti és vállalkozásügyi miniszter javaslatot tesz, hogy egy évvel korábban alkalmazzák a belső égésű gépkocsik tilalmának felülvizsgálatára vonatkozó, 2026-ra tervezett záradékot.
A felülvizsgálattól Olaszország azt reméli, hogy elhalasztják a tilalom hatályba lépését, néhány kivétel bevezetésével módosítják azt, vagy több olyan beruházáshoz kötik, amely megvalósíthatóvá teszi. Adolfo Urso miniszter az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kérés indokai
A javaslatot Urso a magyar EU-elnökség által szervezett, az autóiparról szóló informális találkozón ismertette, és hozzátette, hogy a belga fővárosban tárgyalni fog kollégáival.
"Más országokkal együtt írásos dokumentumot fogunk megfogalmazni, amelyet a Bizottságnak nyújtunk be" – mondta a miniszter, aki szerint a tilalom súlyos válságot okoz az európai autógyártóknak, ami több százezer munkahelyet képes veszélyeztetni Európa-szerte.
"Tekintettel a már napvilágot látott adatokra, mind a kontinensünkön folyó autógyártás tekintetében, amely meredeken zuhant, mind pedig az elektromos autók vásárlása tekintetében, amely jelentősen visszaesett kontinensünkön, most már biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a menetrenddel nem fogjuk elérni a 2035-re kitűzött célokat."
Urso szerint a felülvizsgálatot mindenekelőtt azért kell előrehozni, hogy az ágazat vállalatai nagyobb biztonsággal tervezhessék meg hosszú távú beruházásaikat: "Nem hagyhatjuk a vállalatokat és a fogyasztókat további két évig bizonytalanságban, hogy mit tegyenek."
Ez azonban nem feltétlenül jelenti az értékesítés leállításának tervezett időpontjának elhalasztását. "Valószínűleg két döntést hozhatunk – érvel a miniszter. Vagy megtartjuk a célt olyan ambiciózusnak, mint amilyen, megteremtve a gyorsítás feltételeit: az erőforrásokat, a technológiai semlegességet és a stratégiai autonómiát garantálni kell. Vagy ha mindez nem sikerül, akkor nem lesz más választásunk, mint egy alárendelt útra lépni, azaz elhalasztani a célokat'.
Az olasz kormány célja elsősorban az, hogy kivételt kapjanak a "bioüzemanyagokkal" üzemelő járművek, amelyekhez növényi erőforrásokból, például kukoricából vagy pálmaolajból állítanak elő üzemanyagot.
Németország támogatja Urso javaslatát
A kérés bonyolult időszakban érkezik az európai autópiac számára, amely sürgős intézkedéseket kér az EU-tól: augusztusban 18%-kal kevesebb autót helyeztek forgalomba, mint tavaly, és a visszaesés Németországban (-27,8%) és Franciaországban (-24,3%) volt a legjelentősebb. Olaszországban szintén csökkenést regisztráltak, a 2023-as év azonos hónapjának eladásaihoz képest (-13,4%).
Miközben összességében csökkenés tapasztalható, az elektromos autók (amelyek 2035 után is értékesíthetők) piaca is nehezen indul be. Az Acea, az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint 2024-ben az akkumulátoros autók az összes regisztrációnak mindössze 12,4 százalékát tették ki.
Úgy tűnik, Németország kész támogatni az olasz kérést: Robert Habeck gazdasági miniszter az autógyártók és a szakszervezetek képviselőivel folytatott megbeszélés után azt mondta, hogy támogatja a javaslatot a vitáról, és Brüsszelben találkozott Ursóval is.
De, mint az olasz miniszter kifejtette, egyértelmű álláspontot képviselve: "Habeck a 2035-ös célt szeretné megtartani határnapként, de hajlandó megvitatni a határidő elérésének minden feltételét egy versenyképes európai ipar révén".
Más országok is támogathatják az olasz kérést, például Lengyelország, Bulgária vagy Románia, amelyek tartózkodtak vagy ellene szavaztak, amikor 2023 márciusában elfogadták a tilalmat. Urso miniszter elmondta, hogy megbeszéléseket folytatott kollégáival, akiktől "nyitottságot" tapasztalt, de nem részletezte, hogy mely államok támogatják.
A rendelet felülvizsgálatát azonban csak az Európai Bizottság javasolhatja előrehozni, amint azt Tim McPhie, a Bizottság zöld átállással kapcsolatos kérdésekért felelős szóvivője kifejtette.
"A Bizottság rendelkezik jogalkotási kezdeményezési joggal, és bármely jogszabály módosítására javaslatot kell tennie. Erről aztán az EU Tanácsával és a Parlamenttel közösen döntenének".