Albánia "feltétel nélküli szeretete" Olaszország iránt azt jelenti, hogy Rómának kizárólagos kiváltsága, hogy menedékkérőket helyezzen el albán földön – mondta Edi Rama az Euronewsnak.
HIRDETÉSEdi Rama albán miniszterelnök az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy az Olaszország és Albánia között létrejött, a menedékkérelmek feldolgozásának kiszervezéséről szóló megállapodást megismételni kívánó kormányoknak nem a balkáni országot kellene partnerként keresniük.
"Ez egy exkluzív megállapodás Olaszországgal, mert mindenkit szeretünk, de Olaszországgal feltétel nélküli a szeretet" – mondta Rama az Európai Parlamentben.
Ismételt figyelmeztetése napokkal azután hangzott el, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt mondta, hogy brit kollégája, Keir Starmer "nagy érdeklődést" mutatott a program iránt, és hogy a menekültügyi eljárások áthelyezése egyre nagyobb teret nyer az uniós fővárosok között.
Albánia pragmatikus megoldást kínál – magyarázta Rama, aki azt is cáfolta, hogy a megállapodás ellenszolgáltatás lenne Olaszország azon erőfeszítéseiért, amelyekkel az országot az EU-csatlakozás útján próbálja előmozdítani. Albánia már egy évtizede hivatalos tagjelölt a blokkhoz való csatlakozásra.
"Szomszédi és európai felelősségérzetünk alapján döntöttünk így (a migrációs megállapodás mellett)" – mondta Rama. "Biztosan jobb, mintha csak ideológiailag harcolnánk erről a kérdésről, és nem tennénk semmit".
A Tirana és Róma között tavaly novemberben kötött ötéves megállapodás értelmében az olasz hatóságok által a tengeren elfogott migránsokat az albániai Shengjin kikötője közelében lévő befogadóközpontokba szállítják, ahol a nemzetközi védelem iránti kérelmüket az olasz személyzet gyorsan feldolgozza.
Csak az Olaszország által biztonságosnak ítélt országokból származó migránsokat küldik oda, akiknek a kérelmét valószínűleg elutasítják.
A sikeres kérelmezők Olaszországban kapnak menedékjogot, míg a nem jogosult kérelmezőket őrizetbe veszik és hazatoloncolják. A Róma költségén épült és olasz joghatóság alá tartozó központok még nem nyitottak meg, annak ellenére, hogy a jobboldali olasz kormány eredetileg 2024 tavaszára tervezte a működésüket.
Róma kinyilvánított célja, hogy Albániában évente akár 36 ezer kérelmet is feldolgozzanak.
Brüsszel nem emelt kifogást az ügylet ellen, mondván, hogy az "kívül esik" az uniós jog hatáskörén. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke dicsérte a megállapodást annak ellenére, hogy emberi jogi aktivisták figyelmeztettek, hogy a migránsok "hosszas fogva tartással és egyéb jogsértésekkel" szembesülhetnek, és jogi bizonytalanságban rekedhetnek.
Az uniós vezetőknek írt levelében von der Leyen a megállapodást "a példa nélküli gondolkodás példájának" nevezte, amely segíthet az országoknak, hogy kezükbe vegyék az illegálisan érkezők növekvő számát. Most a migrációért felelős új biztosjelöltet bízta meg azzal, hogy "irányítsa az illegális migrációra vonatkozó innovatív operatív megoldásokról szóló gondolatokat".
Az uniós országok szemmel tartják a programot
Meloni Albániával kötött megállapodása, amely része az olaszországi migráció visszaszorítására irányuló kormányprogramjának, kíváncsiságot váltott ki a fővárosokban a tömbön belül és kívül.
A Bizottsághoz májusban intézett közös levélben 15 tagállam sürgette a blokkot, hogy "építsen az olasz-albániai jegyzőkönyvhöz hasonló modellekre", az EU migrációs és menekültügyi politikájának részleges kiszervezésére irányuló közös törekvés részeként.
A migráció az elmúlt években az uniós országok politikai prioritásainak élére került, mivel az illegálisan érkezők számának meredek emelkedése miatti növekvő aggodalmak a korábban marginális szélsőjobboldali pártok politikai tőkéjét gyarapítják.
Joachim Stamp, Németország migrációs biztosa, aki a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselője, nemrégiben azt javasolta, hogy a korábbi konzervatív brit kormány által Ruandában finanszírozott létesítményeket egy európai terv részeként lehetne felhasználni az engedély nélküli migránsok elhelyezésére.
HIRDETÉS"Jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelyik jelentkezne, Ruanda kivételével" - mondta Stamp a hónap elején a német Table Media podcastjában.
A vitatott brit-ruandai megállapodást, amely abban különbözik az olasz-albániai megállapodástól, hogy az előző brit kormány nem volt hajlandó menedéket nyújtani az Egyesült Királyságban a külföldön feldolgozott, jogosult kérelmezőknek, Keir Starmer kormánya júliusban elvetette.
Az újonnan megválasztott baloldali miniszterelnök azonban érdeklődik az olasz-albániai megállapodás iránt. Starmer a múlt héten Rómában találkozott Melonival, és azt mondta, hogy "tanulmányozni fogja" az egyezményt, amely része az Egyesült Királyság pragmatikus megközelítésének az illegálisan érkezők visszaszorítására.