NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Von der Leyenre nehéz döntések várnak, mivel a konzervatívok befolyásos biztosi tárcákat követelnek

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok kollégiumának heti ülése kezdetén az EU brüsszeli székhelyén, 2023. január 25-én.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosok kollégiumának heti ülése kezdetén az EU brüsszeli székhelyén, 2023. január 25-én. Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Szerzői jogok AP Photo/Virginia Mayo
Írta: Isabel Marques da Silva
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Kijelentette Olaszország és a Cseh Köztársaság kormánya: azt szeretné, ha biztosaik nagy portfóliót kapnának, ami annak a meggyőződésüknek a jele, hogy a konzervatívok európai választásokon elért győzelmének tükröződnie kell az új uniós végrehajtó testület összetételében.

HIRDETÉS

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője számára másodszorra talán nehezebb lesz a biztosok listájának összeállítása, mivel az ultrakonzervatív kormányok jelentős szerepet követelnek jelöltjeiknek.

"A biztosok, akiket Ursula von der Leyen a tagállamoktól kap, a politikai nézetek tekintetében sokkal változatosabbak lesznek a korábbiakhoz képest, több euroszkeptikus kerül a testületbe" - mondta Johannes Greubel, a Center for European Policy politikai elemzője az Euronewsnak.

Olaszország és a Cseh Köztársaság kormánya már kijelentette, hogy nagy portfóliókat szeretnének biztosaiknak.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, a szélsőjobboldali Olaszország Testvérei részéről gazdasági témájú alelnökséget kért, míg cseh jobboldali kollégája, Petr Fiala szintén azt mondta, hogy "erős portfóliót szeretne, lehetőleg gazdaságit".

Ez annak a meggyőződésüknek a jele, hogy a konzervatívoknak az európai választásokon elért győzelmének tükröződnie kell az új uniós végrehajtó testület összetételében.

A követelések egyben reakciót jelentenek a mainstream és EU-pártibb politikai erők úgynevezett "cordon sanitaire"-ére, vagyis a szélsőjobboldal karantéba helyezésével szemben, ami az intézmények vezetőinek kiválasztásában is megmutatkozik: Von der Leyen a jobbközép pártok képviselője, az Európai Tanács elnökének jelölt António Costa szocialista, az EU következő külügyi vezetőjének delegált Kaja Kallas pedig liberális.

Várhatóan Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kihasználja majd hazai sikereit, sőt, ő volt megálmodója és kivitelezője az Európai Parlament új radikális jobboldali frakciójának, a Patrióták Európáért csoportnak (PfE).

Orbán Viktor még nem jelentette be, hogy megtartja-e a hivatalban lévő szomszédságpolitikáért és bővítésért felelő biztost, Várhelyi Olivért, vagy mást jelöl helyette.

Ugyanez azonban nem vonatkozik a hollandiai szélsőjobboldali koalícióra, amely meg akarja tartani Wopke Hoekstrát, aki Mark Rutte korábbi liberális miniszterelnök választása volt.

Hoekstra, az éghajlatvédelmi biztos már kedden, az X közösségi hálózaton közzétett üzenetében megköszönte a Dick Schoof vezette jelenlegi kormánynak a megújított bizalmat.

Az Európai Parlament teszteli a jelölteket

Von der Leyen 2019-hez hasonlóan minden vezetőt arra kért: férfi és női jelölteket egyaránt javasoljanak, hogy a nemek közötti egyensúlyt biztosítani lehessen a Bizottság végleges összetételében.

"A szabályok szerint azonban minden potenciális biztosjelöltet meg kell hallgatnia az Európai Parlamentnek, hogy felmérjék a hátterüket és a képességeiket, ami kihívást jelenthet" - mondta Sophia Russack, a Center for European Policy Studies kutatója az Euronewsnak.

"Az Európai Parlament minden biztosjelöltet meghív a megfelelő bizottságokba, és sok kérdést tesz fel, hogy tesztelje, alkalmasak-e a szerepre" - tette hozzá.

"Végül a teljes biztosi testületről az Európai Parlament plenáris ülésének kell majd szavaznia, és ez időbe telik, mert a parlament is igyekszik egy kicsit fitogtatni az erejét, és lehet, hogy egy vagy akár több biztost is elutasítanak" - magyarázta a kutató.

A tárgyalások során Von der Leyen a legjobb jelölteket keresi majd a múlt heti európai parlamenti beszédében is megemlített új tárcákhoz: a védelemhez, a lakhatáshoz és a mediterrán térséggel való kapcsolatokhoz - különösen a migrációval összefüggésben.

HIRDETÉS

Németországon kívül, ahonnan Von der Leyen származik, a 27 tagállam közül tizenegy már megnevezte jelöltjét: Franciaország, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Zajlik a küzdelem a legfontosabb uniós biztosi pozíciókért

Tüntetnek Franciaországban Michel Barnier kinevezése ellen

Orosz-ukrán háború: intenzív támadások mindkét oldalon