Csütörtökön az új francia nemzetgyűlés 577 képviselője megválasztja a parlament alsóházának elnökét. A szavazás döntő lehet az ország leendő miniszterelnökének kinevezésében. A választásokon győztes, egymással civakodó baloldalnak máig nincs kormányfőjelöltje.
HIRDETÉSMivel továbbra sem tudott megegyezni a közös miniszterelnök-jelölt személyében, a parlamenti választásokon győztes baloldali szövetség, az Új Népfront (NFP) másra összpontosított, és szerda este legalább a nemzetgyűlés elnökjelöltjéről meg tudott állapodni.
A szocialistákból, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország pártból, a Zöldekből és a kommunistákból álló szövetség háromnapos intenzív vita után André Chassaigne-t, a kommunista párt nemzetgyűlési frakcióvezetőjét választotta a parlament elnökjelöltjének, miután a zöldpárti Cyrielle Chatelain visszalépett a jelöltségtől.
A 74 éves Chassaigne közölte, hogy mivel a baloldal megerősödött a választásokon, ezért a baloldali-zöld választási szövetség legitimálva van arra, hogy ő adja a parlamenti elnököt.
A döntés tétje
A szavazás nagy tétje a három fő politikai tömb - az NFP, a Macron-féle centrista szövetség és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) - közötti erőviszonyokat fogja meghatározni, amelyek közül egyik sem rendelkezik abszolút többséggel.
A nemzetgyűlés elnöke a negyedik legmagasabb közjogi méltóság, és az a feladata, hogy vezesse a vitákat az ülésteremben. Emellett kinevezheti az Alkotmánytanács három tagját, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy tagját és a Felsőbb Audiovizuális Tanács három tagját .
Megválasztásához a jelöltnek a nemzetgyűlés 577 képviselőjének abszolút többségét kell megszereznie a szavazatok első vagy második fordulójában. Ha ez nem történik meg, harmadik fordulót rendeznek, és az a jelölt nyer, aki relatív többséget szerez.
Miért fontos ez?
Mert meghatározhatja a leendő miniszterelnök kinevezését. Ez a kinevezés fogja megmutatni a különböző blokkok közötti lehetséges szövetségek első jeleit.
Ha a baloldali koalíció nem képes jelöltet adni, akkor Emmanuel Macron francia elnök ezt ürügyként használhatja arra, hogy ne nevezzen ki baloldali miniszterelnököt (amire egyébként nem is köteles), arra hivatkozva, hogy a nemzetgyűlés elnökének és a miniszterelnöknek ugyanabból a politikai pártból kell származnia.
Ezért a 143 RN-es képviselő és szövetségeseik még megingathatják a csütörtöki szavazást. Az RN máris szemet vetett olyan kulcspozíciókra, mint az alelnökség vagy a pénzügyi bizottság vezetői posztja, amelyekről pénteken és szombaton dönthetnek.
Futnak még
A baloldali NFP képviselői már világossá tették: mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy az RN kulcspozíciókat foglaljon el - mondta Cyrielle Chatelain, a Zöldek elnöke kedden újságíróknak.
A kommunista politikuson kívül indul még a nemzetgyűlés elnöki tisztségéért Macron táborából Yaël Braun-Pivet leköszönő elnök, aki a konzervatív Köztársaságiak (LR) párt támogatásával reméli megtartani mandátumát. A 72 éves centrista Charles de Courson szintén jelöltként mutatkozott be.
A szélsőjobboldali RN kedd délután jelentette be, hogy képviselőjelöltje Sébastien Chenu lesz, bár kevés esélye van a győzelemre.