A szélsőséges Engedetlen Franciaország párt közölte, felfüggeszti a leendő miniszterelnök jelöléséről szóló tárgyalásokat, azzal vádolva a szocialistákat, hogy szabotálják a tárgyalásokat. A baloldali szövetség a választások óta nem jutott konszenzusra egy lehetséges kormányfő személyéről.
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a francia parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett baloldali koalíció, az Új Népfront (NFP) meg tudna egyezni a leendő miniszterelnök személyéről. Többen a patthelyzet feloldására azt sürgetik, hogy addig legalább a parlamenti elnök posztjára állítsanak közös jelöltet.
A szélsőbaloldali, Hamász-szimpatizáns Jean-Luc Melenchon vezette Engedetlen Franciaország (LFI) pártból, a mérsékelt szocialistákból, a zöldekből és a kommunistákból álló szövetség a választások óta azon civakodik, hogy ki vezesse a leendő kormányt.
A baloldali koalíció szerezte meg ugyan a legtöbb mandátumot (193-at) az 577 fős alsóházban, szemben Macronék 164 és a jobboldali-populista Nemzeti Tömörülés 143 mandátumával, de ez közel száz mandátummal kevesebb ahhoz, hogy kormányozni is tudjon.
A vitákat látva a kommunisták vezetője, Fabien Roussel arra figyelmeztetett, hogy választási sikerük ellenére "hajótörést" szenvedhetnek.
Csak összefogni hát
Melenchonék hétfő délután sajtóközleményben jelentették be, hogy további intézkedésig felfüggesztik a tárgyalásokat, és a szocialistákat vádolták a tárgyalások szabotálásával.
Szombaton a Szocialista Párt megvétózta Huguette Bello volt parlamenti képviselő jelöltségét, akit a kommunisták és Melanchonék elsöprő támogatottsággal támogattak, feldühítve ezzel a két pártot.
Hétfő este a szocialisták közölték, hogy a Zöldekkel és a kommunistákkal egyeztetett "közös jelöltet találtak a civil társadalomból" a miniszterelnöki posztra, és felkérték az Engedetlen Franciaországot, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Erre azonban nincs nagy esély: a szocialisták jelöltjét, Laurence Tubiana akadémikust, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás motorját az LFI azzal vádolja, hogy közel áll Emmanuel Macron elnökhöz.
A francia nemzetgyűlés első nyilvános ülése csütörtökön kezdődik, és a baloldali koalíció reméli, hogy addigra bemutathat egy jelöltet. A francia alkotmány szerint az elnöknek joga van azt kinevezni miniszterelnöknek, akit akar. Macron elnöknek tehát nem kötelező a legnagyobb blokkból, jelenleg az NFP-ből valakit jelölnie.
Az intézményi logika azonban megköveteli, hogy a kijelölt miniszterelnöknek legyen elegendő támogatása a nemzetgyűlésben ahhoz, hogy elkerülje a bizalmatlansági szavazást, ami a kormány bukásához vezetne.
A legvalószínűbb forgatókönyv ezért most az, hogy Macron vélhetően elfogadja Gabriel Attal miniszterelnök lemondását, aki azonban a párizsi olimpia végéig korlátozott hatáskörrel ügyvezető kormányt vezet a parlamenti patthelyzetben.
Államháztartás: a Számvevőszék riadót fúj
Ebben a feszült politikai légkörben a Számvevőszék hétfő reggel bemutatta az államháztartásról szóló éves jelentését, amely a Covid-19 járvány és az infláció miatt "aggasztónak" nevezi a francia államháztartás helyzetét.
A Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy a helyzet a választások utáni politikai bizonytalanság miatt tovább romolhat - ez példátlan helyzet Franciaország újkori történetében.
"Egyértelmű, hogy Franciaországban és más, magas adóssággal rendelkező országokban is szükség van költségvetési kiigazításra" - mondta Paolo Gentiloni gazdasági biztos hétfőn az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt.
A miniszterek két napon át tárgyalnak a hét uniós országgal, köztük Franciaországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárásokról.
"Természetesen tisztában vagyunk az ország intézményi nehézségeivel" - hangsúlyozta Gentiloni, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy "lehetséges" és "szükséges" az államháztartási hiány csökkentése.
Franciaország 2023-ban túllépte a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában meghatározott államháztartási hiánykorlátot, ezért a jövőben korrekciós intézkedéseket kell hoznia, hogy megfeleljen az Európai Unió költségvetési szabályainak.
A baloldali koalíció néhány képviselője azonban bejelentette, hogy nem hajlandóak megszorító intézkedéseket végrehajtani az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében.