Egész Franciaországot az foglalkoztatja, hogy melyik pártszövetség kormányozhatná az országot, miután egyik szövetséges erő sem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges abszolut többséget.
HIRDETÉSAz eddigi eredmények szerint az Új Népfront baloldali koalíciónak alig több mint 180, Macron Együtt a Köztársaságért centrista koalíciójának 160, a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás pártnak pedig több mint 140 mandátum jutott. Abszolut többséghez 289 mandátumra lenne szükség.
Egyelőre nincs egyértelmű jelölt a miniszterelnöki posztra, és bár Emmanuel Macron elnök felvethet egy nevet, még mindig szüksége lenne a parlamenti többség támogatására.
Mik lehetnek tehát a lehetséges kimenetelek Franciaország számára?
1. A baloldali koalíció kisebbségi kormányt alakít.
Elvileg a baloldali-zöld szövetségnek, az Új Népfrontnak kellene miniszterelnököt jelölnie, mert ők végeztek az első helyen, de a tömörülésen belül belül sok a belső civakodás. Jean-Luc Mélénchon, a szélsőséges Engedetlen Franciaország párt alapítója mindenesetre már többször jelentkezett a feladatra.
"Mélenchon egyszerre befolyásos és megosztó személyiség, aki sok szavazót taszít, így komoly problémát fog jelenteni, ha őt jelölik. A baloldal és a Zöldek problémája az, hogy nincs egy nyilvánvaló miniszterelnök, akit jelölhetnének. A baloldal sem egységes Mélénchonnal kapcsoltaban" - mondta Erwan Lecoeur szociológus és szélsőjobboldali szakértő az Euronewsnak.
Ráadásul 289-nél kevesebb nadátummal rendelkező kisebbségi kormányt azt is jelentené, hogy koalíció feje felett állandóan az ellene indított bizalmi szavazás fenyegetése lebegne.
2. Emmanuel Macron szivárványkoalíciót hoz létre az abszolút többség megszerzése érdekében.
Emmanuel Macron megpróbálhatna törékeny koalíciót összehozni a mérsékelt bal- és jobboldali pártokból, de ez a lehetőség sem tűnik valami valószínűnek, mert több pártvezető határozottan kizár bizonyos szövetségeket.
Macron kijelentette, hogy nem dolgozna együtt az Engedetlen Franciaországgal, de kezet nyújthatna az Új Népfront más pártjainak: a szocialistáknak és a zöldeknek. Ők azonban lehet, hogy visszautasítják az elnököt.
Benjamin Morel, a francia alkotmányjog szakértője szerint az sem biztos, hogy sok pártnak érdeke a koalíciókötés.
“Viszonylagos politikai bénultságban vagyunk. Egy törékeny szivárványkoalíció felépítése lehetséges lenne, de az ideológiai különbség még mindig jelentős a Zöld Párt és a konzervatív Republikánusok között. Sok kis politikai csoport lesz a parlamentben, és mivel egy éven belül új választások várhatóak, sok párt nem lesz hajlandó szívességet tenni másoknak" - fejtegette Morel az Euronewsnak.
3. Emmanuel Macron nem politikusokból álló technokrata kormányt nevez ki
Egy másik lehetőség Macron számára az lenne, ha egy technokrata kormányt nevezne ki különösebb politikai hovatartozással nem rendelkező miniszterekkel. Ezzel Olaszország modelljét követné, amelynek az 1990-es évek eleje óta négy ilyen kormánya volt.
A technokrata kormány intézné a napi ügyeket, vezetné az államháztartást és képviselné az országot nemzetközi szinten. Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy ez nem életképes megoldás.
"Egy technokrata kormány mindig politikai döntéseket hoz. Vegyük például a költségvetést - ez egy politikai döntés. Szeptemberben lesz egy törvényjavaslat a köztársaság pénzügyeiről. Lesznek olyan döntések, hogy többet adjunk az oktatásra, az igazságszolgáltatásra vagy a külügyekre. Tehát önmagában nincs technokrata kormányzás. El kell oszlatnunk ezt a fajta illúziót" - mondta Nicolas Tenzer, a Center for European Policy Analysis vezető munkatársa az Euronewsnak.
A francia nemzetgyűlés július 18-án tartja majd első ülését.