Az évek óta tartó nyugati szankciók és az iráni tüntetések nyomása ellenére az EU-nak nem kell sok változásra számítania a Maszúd Peszeskjánnal folytatott párbeszédben - véli az Euronewsnak nyilatkozó elemző. A reformista jelölt nyerte az elnökválasztást a keményvonalas Szaíd Dzsalili ellenében.
HIRDETÉSMaszúd Peszeskján a nyugati hatalmakkal folytatott párbeszéd előmozdítását ígéri, de nem akar radikális változásokat a legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah által irányított síita teokráciában. Ezt bizonyítandó a foglalkozására nézve szívsebész, de egyébként hosszú ideje parlamenti képviselő elment a néhai Ruhollah Khomeini ajatollah, az 1979-es iszlám forradalom vezetőjének mauzóleumába, hogy ott ünnepelje meg a győzelmét.
"Szimbolikus döntés volt ez Peszeskján részéről, aki július 5-én 16,3 millió szavazatot kapott, szemben a keményvonalasabb Szaíd Dzsalili 13,5 milliójával (49,6%-os részvétel mellett), és ez egyértelmű üzenet kell, hogy legyen a Nyugatnak" - mondja Majid Golpour, nemzetközi politika szakértő, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora.
"Amint nyilvánosságra hozták az eredményeket, az első hely, amelyet a nyilvános bejelentésre kiválasztott, Khomeini ajatollah sírja volt. Ennél konzervatívabbat tehát jelenleg nem is lehetett volna választani" - érvelt Golpour.
Az akadémikus szerint Maszúd Peszeskján rövid távú programot tűzött ki célul, és ennek érdekében hajlandó "elfogadni bizonyos reformokat és módosításokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy együttműködjön azokkal, akik nem jönnek ki olyan jól az Iráni Iszlám Köztársasággal, de ez lehet a kiút a jelenlegi válságból".
Az atombomba
Peszeskjánnak meg kell találnia a helyét egy olyan kormányban, amelyet még mindig nagyrészt a keményvonalasok uralnak, és amelyre nyomást gyakorol az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben zajló háború, valamint a nyugati félelmek, hogy a teheráni rezsim elegendő uránt dúsít több atomfegyver előállításához.
A rezsim dúsított urán-programjának megfékezésére 2015-ben írták alá a közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA), amelyben Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió (EU) is részt vesz. A megállapodás azonban megrekedt, és az ENSZ szerint a dúsított uránkészletek mára több mint hússzorosan meghaladják a megállapított határértéket.
Az EU megismételte egyértelmű elhatározását, miszerint "Irán soha nem fejleszthet ki vagy szerezhet atomfegyvert", amint azt az Európai Tanács 2022. decemberi következtetései is említik. Az ENSZ-szankciók végrehajtása mellett az EU saját korlátozó intézkedéseket is bevezetett Irán nukleáris proliferációs tevékenysége miatt.
"Az Iszlám Köztársaság egy lépésre van attól, hogy atombombagyára legyen. Nem várhatunk tehát tovább éveket, ahogy Josep Borrell (az EU diplomáciájának vezetője) tette. Európának az Amerikai Egyesült Államokkal és természetesen a közel-keleti térség főszereplőivel, nevezetesen Szaúd-Arábiával, Törökországgal, Egyiptommal, Izraellel és az arab országokkal együttműködve kell előkészítenie a különböző dossziékat, amelyeknek saját érdekeik fűződnek e kérdések megoldásához" - érvelt Golpour professzor.
A kampány során az iráni elnökjelöltek megvitatták a lehetséges forgatókönyveket azzal kapcsolatban, hogy a novemberi választásokon Donald Trump volt republikánus elnök nyerhet, miután ő volt az, aki 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az Iránnal kötött atomalkuból.
Irán közvetett tárgyalásokat folytatott Joe Biden jelenlegi demokrata elnök kormányával, bár nem történt egyértelmű lépés a gazdasági szankciók feloldása felé. Az amerikai külügyminisztérium az iráni választásokat úgy minősítette, hogy azok "sem nem szabadok, sem nem tisztességesek"voltak, és megjegyezte, hogy "az irániak jelentős része úgy döntött, hogy nem vesz részt rajta".
Emberi jogok és két háború
Az EU szankciókat vezetett be Iránnal szemben a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenysége miatt, de az emberi jogok megsértése miatt is. A blokk az elmúlt két évben 10 csomagot fogadott el, miután a fiatal Mahsza Amini rendőrségi őrizetben meghalt, mert fejkendőt viselt, és az ezt követő tömeges lakossági tüntetéseket elfojtották.
A megválasztott elnök nagyobb rugalmasságot ígért a nők fejkendőviselését előíró törvény végrehajtásában, de az EU-nak ezen a téren követelőzőnek kellene lennie - véli az akadémikus.
"Úgy vélem, hogy a legalapvetőbb dolog, amit kérhetünk, egy átlátható párbeszéd az egyéni, polgári és kollektív jogok megsértéséről, amelyet ma látunk, és amelyet a különböző európai intézmények jelentéseikben leírtak" - mondta Golpour.
HIRDETÉS"Ebben az értelemben az Európai Parlament és az Iszlám Közgyűlés közötti kapcsolatok újrafelvételének feltétele kell, hogy legyen a szabadság ezen területeinek megnyitása" - tette hozzá.
Irán áprilisban indította első közvetlen támadását Izrael ellen, miután Izrael megtámadta egyik diplomáciai épületét Libanonban. Emellett a teheráni rezsim által felfegyverzett milíciacsoportok - például a libanoni Hezbollah és a jemeni Houthi lázadók - részt vesznek a gázai harcokban, és fokozták támadásaikat az Izrael elleni megtorlásként.
"Megkérhetjük a regionális szereplőket, hogy vegyék számba a terrorizmus pusztító tevékenységét, és sorolják fel azokat a terrorista csoportokat, amelyek a regionális háború középpontjában állnak. És úgy vélem, hogy ezt a programot Európának kellene vezetnie" - javasolta Majid Golpour a tűzszünethez és a tartós békéhez vezető út megteremtésének eszközeként.
Az EU szankciókkal sújtotta Iránt azért is, mert drónokkal látta el Oroszországot, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni háborújában használ.
HIRDETÉS"Iránban ma egy széles mozgalom van, amely békét követel, és nem fogadja el Oroszország agresszióját a régióban és Európában. Úgy vélem, hogy Európának támogatnia kell ezt a semlegességi mozgalmat, az iszlám köztársaságnak pedig a gyakorlatban meg kell mutatnia, hogy nem lesznek rakétaszállítások, nem lesznek rakétagyárak a térségbeli proxyk számára" - mondta az elemző.
Az új elnöknek is bizonyítania kell, hogy méltó utódja lesz a néhai Ibrahim Raiszi elnöknek, akinek a májusi helikopterbalesetben bekövetkezett halála előrehozott választásokat eredményezett. Rajszit Alii Khamenei pártfogoltjának és potenciális utódjának tekintették a legfelsőbb vezetői poszton.