A védelmi szövetség főtitkára közölte, hogy a pekingi vezetésnek fel kell hagynia a szankciók miatt nehéz helyzetbe került orosz gazdaság, ezen belül is a hadiipar támogatásával, különben büntetőintézkedésekre számíthat.
HIRDETÉSSzankciókkal fenyegette meg Kínát a NATO főtitkára arra az esetre, ha nem hagy fel Oroszország ukrajnai inváziójának támogatásával. Ezt korábban már az Európai Unió és az Egyesült Államok is kilátásba helyezte, ugyanazzal az indokkal, amivel most Jens Stoltenberg magyarázta ezt a BBC-nek adott interjújában.
Vagyis, hogy Kína kétféleképpen is segíti Oroszországot azóta, hogy az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát. Egyrészt közvetlenül a hadsereget mikroelektronikai termékekkel, amelyek szükkségesek a fegyvergyártáshoz, másrészt gazdasági partnerként részt vesz a nyugati szankciók miatt jelentős gondokkal küzdő orosz gazdaság életben tartásában. Mindeközben a kínai vezetés fenn akarja tartani gazdasági kapcsolatait a Nyugattal is.
Ennek a helyzetnek véget akarnak vetni - mondta Stoltenberg -, úgyhogy komoly egyeztetések folynak arról, hogy ha Peking nem változtat hozzáállásán, akkor a NATO-szövetségesek ennek meg fogják kérni az árát, mégpedig gazdasági büntetőintézkedések formájában.
A kínai külügyi szóvivő erre reagálva közölte, hogy a nemzetközi közösségnek megvan a maga véleménye arról, hogy "a NATO, amely a hidegháború szülötte, és a világ legnagyobb katonai szervezete, milyen szerepet játszik az ukrajnai válságban. Úgyhogy inkább önvizsgálatot kellene tartaniuk ahelyett, hogy fenyegető nyilatkozatokkal inzultálják Kínát" - fogalmazott a kínai külügyi szóvivő.
A NATO főtitkára az orosz elnök épp most zajló észak-koreai útjával kapcsolatban azt mondta, hogy az jól mutatja, Oroszország milyen mértékben van ráutalva a többi tekintélyelvű rendszerben működő államra.