Venezuela után Kolumbia a következő ország, amely ellen az amerikai elnök pénzügyi és katonai csapásokat tervez, válaszul az onnan kiinduló kábítószerkereskedelemre. Trump bűnrészesnek tekinti Petro elnököt, aki szerint viszont Amerika egyszerűen tudatlan a valódi helyzetet illetően.
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok felfüggeszt minden támogatást a dél-amerikai ország számára, és katonai eszközökhöz nyúl a Kolumbiából induló kábítószerszállítmányok megállítására. Ezzel egy időben emelni fogja az országból származó termékek vámtételét is.
A két elnök kapcsolata Trump hivatalba lépése óta folyamatosan feszült, aminek példája volt, hogy az USA deportálni akart kolumbiai kartell-tagokat, amit Petro elnök megtagadott. Nem sokkal később viszont engedelmeskedni volt kénytelen, amikor Trump brutális vámok kivetésével fenyegette meg.
Korábban Trump „illegális drogvezérnek” nevezte Gustavo Petro kolumbiai elnököt, míg Pete Hegseth védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy az amerikai erők megtámadtak egy kolumbiai lázadó csoporttal kapcsolatban álló hajót. Petro azt mondta, hogy a csónak egy „szerény családhoz”, nem pedig a lázadókhoz tartozott, kormánya pedig sértőnek nevezte Trump kijelentéseit. Különösen azt a félmondatot, amiben Trump egyszerűen őrültnek nevezte a kolumbiai elnököt.
Hegseth vélhetően a kolumbiai szélsőbaloldali „forradalmi” gerillákra célzott (FARC), de azok viszont jellemzően nem akcióznak a tengeren, hanem az eldugottabb falvak felett gyakorolnak irányítást.
A Pentagon pénteken megsemmisített egy hajót és megölt három embert az úgynevezett felelősségi körzetben, amely magában foglalja a Karib-térséget is, és jellemzően Venezuela ellen irányul.
„Nem a kábítószerek ellen küzdenek – ők gyártják azokat”
A kolumbiai kormányra utalva ezt mondta újságírólnak az elnök az Air Force One fedélzetén. Egyben közölte, hogy az Egyesült Államok megvonja az országnak nyújtott pénzügyi segélyeket, és hétfőn hozzák nyilvánosságra az új vámok részleteit. A jelenlegi vámtétel a kedvezményezett kategóriába tartozik, 10%-kal.
„Leállítom az összes kifizetést Kolumbiának” – jelentette ki.
Ugyanakkor nem világos, hogy Trump milyen pénzügyi támogatásra gondolt. Kolumbia egykor a nagyobb amerikai segélyek egyik kedvezményezettje volt a nyugati féltekén, de a pénzáramlást idén hirtelen korlátozta a USAID leállítása, ami megbénította az amerikai kormány humanitárius segélyszervezetét. Ezekről a kifizetésekről jelenleg is folynak a perek Amerikában.
Kolumbia 2024-ben mintegy 440 millió dollár segélyt kapott az Egyesült Államokból. A kifizetések nemcsak a drogellenes küzdelmet, hanem fejlesztési, békeépítési és alternatív gazdasági projekteket támogattak.
A bogotái külügyminisztérium nemzetközi segítséget kér Petro elnök és az ország autonómiájának védelmében. „Ezek a vádak rendkívül súlyos cselekményt jelentenek, és aláássák a kolumbiaiak elnökének méltóságát” – áll a közleményben.
A drogháború állása
A kábítószerforgalom adatai nehezen mérhetők, mivel a kereskedelem titkos, és sokféle útvonalon zajlik. Az ENSZ tavalyi felmérése szerint Kolumbiában a kokacserje termesztése 253 000 hektárra nőtt, és a potenciális kokain-termelés elérte a 2,664 tonnát. Ez azt jelenti, hogy a termelés volumenét nem sikerült csökkenteni.
Egy korábbi amerikai adat szerint a kolumbiai eredetű kokain 92 %-át tette ki az USA-ban lefoglalt mintáknak, ami többszázezer tonnát jelent, de pontos mértéke nem állapítható meg.
A sorozatfilmekből ismert klasszikus Medellín- és Cali-kartell ma már nem létezik, de örökségük és hálózataik töredezett formában tovább élnek. Jelenleg a Clan del Golfo számít a legfontosabb bűnszervezetnek, amely ádáz harcot vív a Nemzeti Felszabadító Hadsereggel (NLA), olyan régiókban, mint a déli országrész, ami a legnagyobb stratégiai kokatermelő és aranybányászati térség.
Az USA szerint ezek a szervezetek extrém veszélyességűek, mert a kokatermelés és feldolgozás mellett kiterjedt ember- és fegyverkereskedelmet is folytatnak. Washington ezért már korábban „decertified” minősítést adott Kolumbiának, mint „nem kellően együttműködő” államnak.