Az ügy „különleges jelentőségére” tekintettel a német szövetségi főügyész vette át a mannheimi késes támadó elleni nyomozás irányítását. A bűncselekményt „vallási indíttatásúnak” minősítették, amely alkalmas arra, hogy veszélyeztesse az ország biztonságát.
HIRDETÉSMint arról beszámoltunk, az Afganisztánból származó 25 éves Sulaiman A. péntek reggel a mannheimi piactéren megtámadta és egy késsel többször megszúrta Michael Stürzenberger iszlámellenes aktivistát. A támadó összesen hat embert sebesített meg, köztük a helyszínre siető rendőrt, akinek a kést a nyakába és fejébe döfte. A 29 éves rendőr vasárnap délután a kórházban meghalt.
A támadó ellen a hétvégén elfogatóparancsot adtak ki. Egyelőre nem tudták kihallgatni, mivel kórházban volt. A támadás során egy rendőr úgy tudta csak megállítani, hogy hasba lőtte.
Sulaiman A. 1999-ben született az afganisztáni Heratban, és 2013-ban érkezett Németországba, ahol menedékjogot kért. A kérelmet 2014-ben elutasították, ugyanakkor kitoloncolási tilalmat rendeltek el, feltehetően fiatal kora miatt. Azóta tartózkodási engedéllyel rendelkezik Németországban.
A férfi házas és két gyermeke van, eddig úgy tűnt, hogy jól beilleszkedett, sem a rendőrségnek, sem a belföldi hírszerzésnek nem volt tudomása arról, hogy szélsőséges lenne. Korábbi társai a Bildnek azonban elmondták, hogy gyanújuk szerint Sulaiman A. Mannheimben csatlakozhatott egy radikális fiatal iszlamistákból álló csoporthoz, és így radikalizálódott iszlamistává.
A mannheimi késelés után Németországban egyre többen követelik a külföldi bűnözők szigorúbb kitoloncolását. Több, a CDU/CSU által kormányzott tartomány támogatta Andy Grote szociáldemokrata hamburgi belügyi szenátor javaslatát, hogy az ilyen bűnözőket a jövőben Afganisztánba és Szíriába is ki lehessen toloncolni. Emellett állt ki a koalíciós liberálisok (FDP) frakcióvezetője, Christian Dürr is.
A kormány migrációs megállapodásokért felelős megbízottja, Joachim Stamp azonban ellenzi a Szíriába történő kitoloncolások engedélyezését. Ez ebbe az országba "jelenleg elképzelhetetlen, ezt egyetlen közigazgatási bíróság sem fogadná el" - közölte. Nem lehet kitoloncolásokról vagy migrációs megállapodásokról beszélni olyan országokkal, ahol "olyan mészárosok uralkodnak, mint Aszad". Afganisztánt ugyanakkor nem említette ebben az összefüggésben.
A meggyilkolt rendőrtiszt számára indított adománygyűjtő kampányban egyébként már több mint 320 ezer euró gyűlt össze. Eredetileg 20 ezer eurós célt tűztek ki. A nagylelkű adományozás mögött a jelek szerint a rendőr kollégák állnak. Az összegyűjtött pénzt olyan rendőröknek akarják juttatni, akik szintén támadások áldozatai.