Az EU-ban a rasszizmusról készült felmérések azt mutatják, hogy a probléma egyre súlyosabbá válik.
HIRDETÉSAz Európai Parlament hét politikai pártja közül csak kettő szólít fel kifejezetten a tagállamok körében elakadt, diszkrimináció elleni küzdelemről szóló irányelv gyors elfogadására, annak ellenére, hogy a nem kormányzati szervezetek a rasszizmus fokozódására figyelmeztetnek.
Az Euronews megvizsgálta a június 6-9-i európai parlamenti választásokon az Európai Parlamentben megpályázható 720 helyért versengő főbb politikai pártok programjait, és megállapította, hogy csak a szocialisták és demokraták (S&D) és a baloldal ígérte meg egyértelműen, hogy sürgetni fogja az irányelv elfogadását.
Az Európai Néppárt (EPP), a Renew Europe és a Zöldek/EFA hivatkoznak ugyan arra, hogy szükséges a megkülönböztetés, a rasszizmus és a kirekesztés minden formája elleni küzdelem., de nem említik a jogszabályt.
Az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen (ENAR) - amely a parlamenti választást megelőzően felszólította a jelölteket, hogy írják alá a rasszizmus elleni küzdelemre vonatkozó ígéretet - például azt kéri, hogy az EU rasszizmusellenes cselekvési tervét 2025 utánra is hosszabbítsák meg, és hogy az irányelv jelenleg blokkolt szövegét vizsgálják felül.
"Úgy gondoljuk, hogy talán itt az alkalom a szöveg értékelésére és egy megújított, a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogi keret elfogadására, amely a megkülönböztetés minden formájára kiterjedhet, mivel az egyenlő bánásmódról szóló irányelv jelenlegi szövegében hiányosságok vannak" - mondta Julie Pascoët, az ENAR politikai koordinátora az Euronewsnak.
"Vannak dolgok, amelyek továbbra is megoldatlanok: a migrációs politikák alkalmazása során felmerülő rasszista veszélyek, a kizsákmányoló gazdasági rendszer, a muszlimellenes narratíva" - tette hozzá.
Felfelé ívelő tendencia
Az Európai Bizottság 2008-ban tett egy első kísérletet arra, hogy a munkaerőpiacra vonatkozó meglévő szabályok mellett átfogó törvényt hozzon létre a megkülönböztetés minden fajtája elleni küzdelemről. A képviselők több állásfoglalást fogadtak el, 2019 októberében plenáris vitát tartottak a témáról, és 2022 novemberében fogadták el utolsó álláspontjukat.
A 27 tagállamot tömörítő Tanács azonban blokkolta az irányelvet, mivel egyes kormányok azzal érveltek, hogy az sérti a nemzeti hatásköröket, és túl költséges lenne a végrehajtása.
Az EU Tanácsának svéd elnöksége 2023 májusában előrehaladási jelentést tett közzé, de nem sikerült megszerezni a tagállamok szükséges szavazatait az irányelv blokkolásának feloldásához.
Alice Kuhnke (Zöldek/EFA) svéd EP-képviselő, az uniós antidiszkriminációs irányelv előadója szerint a jelenlegi politikai légkör - amelynek következtében a szélsőjobboldali erők várhatóan nagyobb befolyásra tesznek szert az Európai Parlamentben - még sürgetőbbé teszi a szöveg elfogadását.
"Úgy gondolom, hogy számos tagállam hezitál, és nem akarja, hogy ez a diszkriminációellenes irányelv valósággá váljon. Valami nem létező "szörnyetegtől" tartanak, és úgy gondolom, hogy nekünk is fel kell szólítanunk őket" - mondta az Euronewsnak.
"Nem belenyugodni a diszkrimináció elfogadásába" - mondta Kuhnke, aki korábbi kulturális és demokráciaügyi miniszterként megváltoztatta a diszkriminációellenes jogszabályokat Svédországban.
"Biztosan tudjuk, hogy az EU-ban élő feketék, de az LMBTQI+ emberek és a roma származásúak is azok közé tartoznak, akik a mindennapi életben diszkriminációval szembesülnek. És az a tragikus, hogy ez nem csökkenő, hanem növekvő tendencia" - mondta az európai parlamenti képviselő az Euronewsnak.
Az új migrációs paktum ronthat a helyzeten
Az Eurobarométer 2023 decemberében közzétett felmérése szerint a 27 uniós tagállam több mint 26 400 roma válaszadójának több mint fele szerint országukban széles körben elterjedt a bőrszín, etnikai származás, nemi identitás vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
Eközben a válaszadók mintegy ötöde mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban személyesen érezte magát diszkrimináltnak vagy volt zaklatás áldozata, ami négy százalékpontos ugrás a 2019-es felméréshez képest.
HIRDETÉSAz Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) eközben egy tavaly októberben közzétett felmérésében azt találta, hogy a feketék 45%-a állítja, hogy a felmérést megelőző öt évben tapasztalt faji megkülönböztetést, míg egy 2018-as felmérésben 39% volt ez az arány.
Kuhnke szerint a nemrég elfogadott Új migrációs és menekültügyi paktum tovább élezheti a helyzetet.
"Attól tartok, hogy a migrációs paktum és annak különböző részei nem fognak segíteni a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemben. Éppen ellenkezőleg" - mondta.
Az ENAR eközben azt is szorgalmazza, hogy a pártok, különösen a progresszív erők, változatosabb jelöltlistát állítsanak.
HIRDETÉS"Milyen mértékben képviselik az európai intézmények valóban az emberek sokszínűségét Európában és azon kívül? Határozottan hiányosságok mutatkoznak például abban, ahogyan a különböző faji hovatartozású emberek képviseltetik magukat az Európai Unió legnagyobb demokratikus intézményeiben" - mondta Pascoët.