EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EU döntött a migrációs szabályok reformjáról, Lengyelország és Magyarország ellene szavazott

Az új migrációs és menekültügyi paktum többek között új szabályokat irányoz elő a határon történő eljárások felgyorsítására.
Az új migrációs és menekültügyi paktum többek között új szabályokat irányoz elő a határon történő eljárások felgyorsítására. Szerzői jogok AP/AP
Szerzői jogok AP/AP
Írta: Jorge Liboreiro
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Egy évtized politikai küzdelmei után az Európai Unió befejezte migrációs és menekültügyi politikájának reformját.

HIRDETÉS

A kínkeservesen végigvitt folyamat kedden zárult le, amikor a tagállamok képviselői találkoztak, hogy a végső zöld jelzést megadják annak az öt rendeletnek, amelyek az Új Migrációs és Menekültügyi Paktumot alkotják. Ez egy olyan átfogó reform, amely biztosítani kívánja, hogy minden ország - függetlenül attól, hogy hol van - méltányosan kivegye a részét a feladatokból.

Az Új Paktum többek között szigorúbb szabályokat irányoz elő a kérelmezők szélesebb körű átvilágítására, egészségügyi és biztonsági ellenőrzések elvégzésére, a vizsgálati eljárások felgyorsítására és ingyenes tanácsadás biztosítására. A legfőbb újdonság a "kötelező szolidaritás" rendszere, amely három lehetőséget adna a kormányoknak a menedékkérők kezelésére: bizonyos számú menedékkérő áthelyezése, 20 000 euró kifizetése minden egyes elutasított menedékkérő után, vagy az operatív támogatás finanszírozása.

A kezdeti cél évi 30 000 áthelyezés.

A várakozásoknak megfelelően Lengyelország és Magyarország, a javaslat leghatározottabb kritikusai, a teljes jogszabálycsomag ellen szavaztak. A reform 2020-as bemutatása óta ez a két ország következetesen ellenállt a "kötelező szolidaritás" rendszerének, tévesen arra hivatkozva, hogy a törvény akaratuk ellenére migránsok befogadására kényszerítené őket.

A két szkeptikus ország, Csehország és Szlovákia az akták többségében a tartózkodás mellett döntött, Ausztria pedig a válságrendelet ellen szavazott.

Az Új Paktumnak azonban csak minősített többségre volt szüksége, így hivatalosan is ratifikálták, véglegesen lezárva ezzel a jelenlegi mandátum egyik legnagyobb vívmányának tartott csomagot.

Az EU számára a célig vezető út minden volt, csak könnyű nem: a 2015-2016-os migrációs válság óta, amely "politikai dinamittá" változtatta a kérdést, ellentétes táborokra osztotta az országokat. Ebben a helyzetben érkezett a kezdeményezés, hogy közös, kiszámítható szabályrendszerrel kezeljék a szabálytalanul érkező menedékkérőket.

A déli tagállamok arra panaszkodtak, hogy túlterheltek és magukra maradtak. A nyugati és északi országok erősebb elszámoltathatóságot és végrehajtást követeltek a külső határokon, míg a keleti államok ellenálltak minden olyan kezdeményezésnek, amely az áthelyezési kvótához hasonlított.

A felfordulás közepette a szélsőjobboldali erők meglátták a lehetőséget, és "ráugrottak" a témára, amelyet úgy tekintettek, mint a választási sikerhez vezető utat. Ennek a politikai földmozgásnak a lökéshullámai még ma is érezhetőek, a júniusi választások előtti közvélemény-kutatások éles jobbra fordulást jósolnak.

Egyfajta "ha nem most, akkor mikor?" mantra alapján a tagállamok félretették nézeteltéréseiket, és 2023 folyamán fokozatosan feloldották az Új Paktum öt alkotóeleme körüli ellentmondásokat, mígnem decemberben ideiglenes megállapodásra jutottak a Parlamenttel.

A "történelmi jelentőségűnek" nevezett megállapodást az európai parlamenti képviselők áprilisbanjóváhagyták, miután a heves vita során kiderült, hogy milyen ideológiai nézeteltérések maradtak fenn még mindig: a jobboldali törvényhozók szerint a reform túl puha és engedékeny, míg a baloldaliak szerint túl kemény és büntető jellegű.

A humanitárius szervezetek is megosztottak voltak. Az Amnesty International elítélte az új paktumot, és arra figyelmeztetett, hogy az rontja a menekültügyi eljárás minőségét és "nagyobb szenvedéshez" vezet. Az Oxfam szerint azonban az új paktum "a remény csillaga", amely összehangolt, védelemközpontú megközelítést biztosíthat a letelepítés kényes kérdésében.

"Ez a csomag hosszú utat tesz meg" - mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke - "Nem fog varázsütésre minden kérdést egyik napról a másikra megoldani, de tíz óriási lépést jelent előre".

A keddi tanácsi szavazás dráma nélkül zajlott, még csak vita sem volt, mivel minden részletről, amelyről tárgyalni lehetett volna, már sokszorosan megvitattak.

Az új paktumnak már csak az EU hivatalos lapjában való közzététele van hátra. Ezt követően két évbe telik, mire teljes egészében hatályba lép.

A következő fejezet

A brüsszeli megkönnyebbülés ellenére a Lengyelország és Magyarország által adott elutasítás előrevetíti, hogy a következő lépés, a reform megvalósítása nehézkes lesz.

Az Európai Bizottság júniusban végrehajtási tervet terjeszt elő, amely felvázolja az új paktum gyakorlati megvalósításához szükséges jogi és működési elemeket. Ezt követően a tagállamoknak januárig lesz idejük benyújtani saját nemzeti terveiket.

Ez a gyakorlat a tervek szerint elemzésként szolgál majd arra vonatkozóan, hogy a "terepen" milyen szükséges erőforrások hiányoznak, például a képzés, a személyzet, a felszerelés és a létesítmények terén.

HIRDETÉS

A végrehajtásról szóló tárgyalások hónapokig tartanak majd, és könnyen lehet, hogy újraéleszthetik az elmúlt hónapokban lecsillapodott politikai ellentéteket, különösen, ha a déli országok olyan összegeket követelnek, amelyet Brüsszel nem tud kifizetni.

Az uniós vezetők által az év elején elfogadott költségvetési felülvizsgálat 2 milliárd eurót irányoz elő az új paktum célkitűzéseinek megvalósítására 2027-ig. A keret azonban gyorsan kimerülhet, ha a kormányok komoly javaslatokkal állnak elő az infrastruktúra kiépítésére és új alkalmazottak felvételére.

Amint a jogszabályok hatályba lépnek, a hangsúly a végrehajtáson és a megfelelésen lesz. Vajon Lengyelország és Magyarország be fogja-e tartani a szabályokat, amelyeket olyan kitartóan elleneztek?

"A migrációs paktum egy újabb szög az Európai Unió koporsójában. Az egység halott, a biztonságos határoknak vége. Magyarország soha nem fog engedni a tömeges migrációs őrületnek!" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti szavazás után.

Donald Tusk, aki a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetése alatti, nyolc évnyi feszültség után a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok rendezésére tett fogadalmat, fenntartotta elődje hivatalos irányvonalát, és elítélte az Új Paktumot, mivel az "elfogadhatatlan" országa számára.

HIRDETÉS

"Megvédjük Lengyelországot az áthelyezési mechanizmussal szemben" - mondta Tusk a múlt hónapban.

A megfelelés hiánya komoly veszélyt jelent a reformra, amelyet aprólékosan tárgyaltak ki annak érdekében, hogy garantálják, hogy minden ország így vagy úgy, de hozzájáruljon a reformhoz. Ha a tagállamok elkezdik figyelmen kívül hagyni a szabályokat, a "kötelező szolidaritás" rendszerét gyorsan aláássák és megfosztják az Új Paktumot annak központi elemétől.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa már figyelmeztetett, hogy a végrehajtó hatalom jogi lépéseket fog tenni a lázadó országokkal szemben. Ez az eljárás azonban lassú, és akár évekig is elhúzódhat, mire az Európai Bíróság döntést hoz.

Addig is újabb menedékkérők fognak érkezni, akik nemzetközi védelmet kérnek. A kérelmek száma 2023-ban elérte az 1,14 milliót, ami hétéves csúcsot jelent.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nicolas Schmit szerint "felül kell vizsgálni" az Egyiptommal és Tunéziával kötött uniós migrációs megállapodásokat

EP-választások: forró téma - migráció és menekültügy

Kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg az EU belügyi biztosa a migrációs paktumot megszegő tagállamokat