Az európai szélsőjobbról, Ukrajnáról és Gázáról is vitáztak az európai pártok csúcsjelöltjei, akik az EP-választást követően az Európai Bizottság elnöki székéért is indulnak. A vitát személyeskedő megjegyzések tarkították.
HIRDETÉSA vita másfél órán keresztül tarott, a színpadon volt Ursula von der Leyen bizottsági elnök (Európai Néppárt), Nicolas Schmit (Európai Szocialisták Pártja), Marie-Agnes Strack-Zimmermann (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Bas Eickhout (Európai Zöld Párt), Anders Vistisen (Identitás és Demokrácia Párt), Walter Baier (Európai Baloldal Pártja), Maylis Roßberg (Európai Szabad Szövetség) és Valeriu Ghilețchi (Európai Keresztény Politikai Mozgalom).
A továbbiakban a vita három kulcsfontosságú pillanatát mutatjuk be.
„Tegyen rendet a saját háza táján!”
A vita során az összes jelölt felváltva támadta a szélsőjobboldal képviselőjét, Anders Vistisent. Vistisen elítélte a mainstream pártokat, akik az ukrajnai háborút szerinte „álcázásként” használták az uniós szerződések megváltoztatása és a vétójog megszüntetése érdekében. A Zöldek képviselője ekkor felhívta a szélsőjobbos képviselő figyelmét, hogy az utóbbi hetekben az Identitás és Demokrácia egyes embereit azzal vádolták meg, hogy Oroszországnak vagy Kínának kémkednek, ráadásul az említett ügyek közül Belgiumban és Németországban többet már nyomozati szakaszban vizsgálnak. "Mielőtt kioktatna, tegyen rendet a saját háza táján!” mondta Eickhout Vistisennek.
Vistisen erre közölte, hogy pártcsaládja komolyan vette a vádakat, és megemlítette Von der Leyen kérdéses ügyeit a Pfizer vakcináival kapcsolatban. Emlékeztetőül: Ursula von der Leyenről és Albert Bourla Pfizer-vezérről 2021-ben írta a The New York Times, hogy az EU és a Pfizer között vakcinaszerződések előkészületei során privát szöveges üzeneteket váltottak, és hogy egy 1,8 milliárd eurós szerződéshosszabbításról tárgyaltak az uniós országoknak szánt további dózisokról. A pandémia során az EU számos gyógyszeripari vállalattól, köztük a Pfizer/BioNTech-től is nagy tételben vásárolt koronavírus elleni vakcinákat, a Pfizer-szerződéseket viszont titkosították.
Von der Leyen visszaütötte a labdát Vistisennek, és közölte, hogy ha megnézik a pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) programját, akkor látható, hogy az visszhangozza a Kreml hazugságait és propagandáját.
Feszültség Ukrajna és Gáza miatt
A külpolitikai témák sora következett. Felmerült a kérdés, hogy Ukrajnának fel kell-e adnia területének egy részét a tartós békemegállapodásért cserébe, mire Walter Baier, az Európai Baloldal Pártjának képviselője közölte, hogy elítéli az orosz agressziót, és hozzátette, hogy itt az ideje egy „politikai megoldásnak”. Kijelentését nem pontosította, a beszélgetést viszont Izrael és a Hamász terrorszervezet háborújára terelte, és sürgette az EU-t, hogy ugyanúgy szabjon ki szankciókat Izraellel szemben, mint ahogy korábban tette és teszi most is Oroszország ellen.
Von der Leyen erre bemondta az Európai Unió hivatalos álláspontját, miszerint Izraelnek „a humanitárius- és a nemzetközi jog keretein belül” joga van megvédeni magát, majd tűzszünetre, a túszok szabadon bocsátására, a humanitárius segítségnyújtás növelésére és a kétállami megoldásra irányuló törekvésre szólított fel.
Eickhout megkérdezte tőle, hogy Netanjahu Rafah megtámadásával átlépi-e a „vörös vonalat”, mire Von der Leyen közölte, hogy szerinte a város megtámadása teljesen mértékben elfogadhatatlan.
Az ECR árnyéka
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) párt volt az egyedüli, mely hiányzott a hétfői vitáról, mégis nagyobb hangsúlyt kapott, mint a jelenlévők némelyike. Eickhout közvetlenül kérdezte Von der Leyen-t, hogy az Európai Bizottságban betöltött elnöki posztjának lehetséges második ciklusában hajlandó lenne-e együtt dolgozni a radikálisan jobboldali euroszkeptikus formációval, mely magában foglalja a Fratelli d'Italiát (Olaszország), a Jog és Igazságosságot (Lengyelország), a Voxot (Spanyolország), az Új Flamand Szövetséget (Belgium) és a Polgári Demokrata Pártot (Svédország).
Von der Leyen ugyan nyíltan kritizálta az ID csoportot, de vonakodott elítélni az ECR-t, miután jó munkakapcsolatot alakított ki Giorgia Meloni miniszterelnökkel. Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a munka attól függ, hogy milyen az Európai Parlament összetétele, és ki melyik csoportba tartozik.
Nicolas Schmit erre azt mondta, hogy meglepődött Von der Leyen válaszán, mert szerinte a munka nem az Európai Parlament összetételétől függ. „Az értékeket és jogokat nem lehet megosztani bizonyos politikai megállapodások szerint. Vagy együttműködünk a szélsőjobboldal, mert szükségünk van rájuk, vagy egyértelműen azt mondjuk, hogy nem lehetséges megállapodást kötni, mert nem tartják tiszteletben azokat az alapvető jogokat, melyekért a Bizottság harcolt” - közölte Schmit, és hozzátette, hogy a Bizottság sokat tett az LMBTQ-jogokért és a média szabadságáért, és azt látja, hogy ahol a szélsőjobboldal van hatalmon, ott ezeket a jogokat és a sajtószabadságot nem tartják tiszteletben.
Ki a nyertes, és ki a vesztes?
Az este egyik egyértelmű győztese Ursula von der Leyen volt, aki élesen visszavágott a jobb és baloldali vádaknak, Eickhout ellenérveivel szemben pedig meggyőzőnek bizonyult.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann elveszettnek és csapongónak tűnt, egy ponton pedig azért támadta Magyarországot, mert akadályozzák a munkát az Európai Parlamentben, és mert az EU-csúcsokon rendszeresen vétóznak.