Az európai polgárok azt szeretnék, hogy az Európai Unió erősebb szerepet kapjon a nemzetközi ügyekben, de ezt a célt nem tekintik elsődlegesnek.
HIRDETÉSEz az egyik legfontosabb következtetése annak az exkluzív Euronews-felmérésnek, amelyet az Ipsos végzett 18 tagállam közel 26 000 válaszadója körében a június 6-9. között megrendezésre kerülő európai parlamenti választások előtt.
Az első ilyen jellegű felmérésből kiderül, hogy az európaiak 40%-a "prioritásnak" tekinti a blokk globális súlyának erősítését, míg 42% szerint ez "fontos, de nem prioritás". A válaszadók mindössze 18%-a tartja ezt a célt "másodlagosnak".
Az eredmények a diplomáciai tudatosság növekedését tükrözik az egymást követő válságok - többek között a COVID-19 világjárvány, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója és az Izrael és a Hamász közötti háború - évei után, amelyek következtében az EU hangsúlyosabb szerepet vállalt a többoldalú fórumokon, és összehangolta válaszlépéseit nyugati szövetségeseivel.
Az olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás, az illegális migráció, az álhírek és a mesterséges intelligencia gyors térhódítása, amelyek mindegyike túllépi a nemzeti határokat, tovább erősítették azt a narratívát, hogy Európa nem képes egyedül kezelni a 21. századot, és nem engedheti meg magának, hogy a háttérben maradjon.
Ursula von der Leyen, amikor az Európai Bizottság elnökévé vált, azt ígérte, hogy végrehajtó testülete "geopolitikai" lesz, és nagyobb beleszólást kap a globális színtéren.
"Szövetségekbe és koalíciókba fogunk befektetni értékeink előmozdítása érdekében. Nyílt és tisztességes kereskedelemmel fogjuk előmozdítani és megvédeni Európa érdekeit. Együttműködéssel erősíteni fogjuk partnereinket, mert az erős partnerek teszik Európát is erőssé" - mondta Von der Leyen 2019-ben, az Európai Parlamentben tartott előadásában.
"Az én Bizottságom nem fog félni a bizalom nyelvén beszélni. De ez a mi utunk lesz, az európai út. Ez az a geopolitikai Bizottság, amelyre én gondolok, és amelyre Európának sürgősen szüksége van"."
Majdnem öt évvel később úgy tűnik, hogy az európaiak osztják a véleményét, bár kevésbé intenzíven.
Az erősebb Globális Európa leglelkesebb támogatói Portugáliában (ahol 56% mondta, hogy "prioritás"), Bulgáriában (50%) és Spanyolországban (49%) találhatók. A legnagyobb arányban Lengyelországban (28%), Romániában (25%) és az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet elfoglaló Franciaországban (21%) vannak azok, akik szerint ennek "másodlagosnak" kellene lennie.
Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnök igyekezett szakítani Brüsszellel, ha külpolitikáról van szó, 55%-os többség választotta a "fontos, de nem prioritás" lehetőséget, ami a legmagasabb arány a tagállamok körében.
A júniusi választások előtti szavazási szándékot vizsgálva a négy Európa-barát párt deklarált támogatói esetében a legvalószínűbb, hogy "prioritásként" tekintenek az EU nemzetközi szerepének erősítésére: az Európai Néppárt (50%), a Szocialisták és Demokraták (50%), a Megújuló Európa liberálisai (51%) és a Zöldek (47%).
Ezzel szemben a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportot támogatók 35%-a, valamint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) pártot támogatók 25%-a véli úgy, hogy ennek a törekvésnek "prioritásnak" kellene lennie.
Az ECR és az ID támogatóinak 38%-a, illetve 45%-a szerint ez "fontos, de nem prioritás", a többiek (27%, illetve 30%) pedig "másodlagosnak" tartják.
Összességében az Ipsos által vizsgált 10 cselekvési irány közül a blokk globális befolyásának megerősítése a nyolcadik helyen áll, megelőzve az Ukrajnának nyújtott támogatást és a kisebbségek védelmét.