EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nem szabad aláásni a NATO elrettentő erejének hitelességét - mondta Stoltenberg Trumpot bírálva

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerda délelőtt szólalt fel a médiában.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerda délelőtt szólalt fel a médiában. Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Virginia Mayo/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge LiboreiroArató László
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

"Nem szabad aláásnunk a NATO elrettentő erejének hitelességét" - mondta Jens Stoltenberg szerdán, nyilvánosan kritizálva onald Trumpot.

HIRDETÉS

"Az elrettentés az ellenfeleink fejében létezik. Nem szabad teret hagynunk Moszkvának arra, hogy bármilyen fals számítása, vagy félreértése legyen a felkészültségünkkel, az elkötelezettségünkkel és a szövetségesek védelmére irányuló elszántságunkkal kapcsolatban" - mondta a főtitkár szerdán a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt.

"És ennek oka nem az, hogy konfliktust provokáljunk, hanem hogy megelőzzük a konfliktust, ahogyan azt a NATO 65 éve sikeresen teszi".

Az erős NATO "az Egyesült Államok nemzeti érdeke", tette hozzá, mivel az USA "soha nem vívott háborút egyedül".

Stoltenberg figyelmeztetése napokkal azután hangzott el, hogy Trump, aki ismét indul az elnökválasztáson, és jelenleg a republikánusok esélyese, egy dél-karolinai gyűlésen felvetette, hogy "bátorítani" fogja Oroszországot, hogy támadjon meg minden olyan NATO-országot, amely nem teljesíti a kitűzött célt, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 2%-ának védelmi kiadásokra fordítását.

Azt állította, hogy egy meg nem nevezett "nagy európai ország" vezetője megkérdezte tőle: "Ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket, megvéd bennünket?".

Trump válasza a következő volt: "Nem, nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket (Oroszországot), hogy azt tegyenek, amit akarnak. Fizetniük kell. Ki kell fizetniük a számláikat."

A megjegyzések azonnali felháborodást, és heves bírálatokat váltottak ki a szövetségesek részéről, akik a kollektív védelem 5. cikkének meggondolatlan figyelmen kívül hagyását hozták fel, ráadásul egy Európában dúló háború idején. Joe Biden amerikai elnök nem fukarkodott a szavakkal, "ostobának", "szégyenletesnek", "veszélyesnek" és "Amerika-ellenesnek" nevezve Trump megjegyzéseit.

"El tudják képzelni, hogy az Egyesült Államok egy korábbi elnöke ilyet mondjon? Az egész világ hallotta" - mondta Biden a hét elején. "A legrosszabb az, hogy komolyan gondolja. Történelmünkben egyetlen más elnök sem hajtott fejet egy orosz diktátor előtt".

Olaf Scholz német kancellár szerint Trump megjegyzései "felelőtlenek és veszélyesek" voltak, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig "meggondolatlan kijelentésekről" beszélt, amelyek "csak Putyin érdekeit szolgálják".

Viharos négyéves hivatali ideje alatt Trump gyakran úgy ábrázolta a NATO-t, mint egy olyan tranzakciós vállalkozást, amely az országok pénzadományain alapul - nem pedig a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapuló katonai partnerséget látott benne. Mivel a felmérések szoros elnökválasztási versenyt jósolnak, Trump gyújtó hangú megjegyzései felerősítették azokat a régóta táplált félelmeket, hogy a Fehér Házba való esetleges visszatérése Amerika kilépéséhez vezethet a szövetségből, ami Kelet-Európát kiszolgáltatottá tenné az orosz agressziónak.

"A NATO lényege, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az egész szövetség válaszlépését kiváltja. Amíg kiállunk ezen üzenet mögött, addig közösen megakadályozzuk a bármelyik szövetséges elleni katonai támadást. A NATO célja tehát a háború megelőzése, a béke megőrzése" - mondta Stoltenberg újságíróknak, amikor Trump megjegyzéseiről kérdezték.

"Tehát minden olyan sugallat, hogy nem állunk ki egymásért, hogy nem fogjuk megvédeni egymást, aláássa mindannyiunk biztonságát, növeli a kockázatokat" - folytatta. "Fontos, hogy mind tettekben, mind szavakban világosan kommunikáljuk, hogy kiállunk a NATO azon elkötelezettsége mellett, hogy minden szövetségest megvédünk" - folytatta.

Az először 2006-ban elfogadott, 2 százalékos ígéret inkább közös célkitűzés, mint jogilag kötelező érvényű kötelezettség.

A célt az évek során többször is megerősítették, és Oroszország ukrajnai totális háborúja nyomán vált minimális követelménnyé. Az európai kormányok azóta nemzeti terveket jelentettek be védelmi kiadásaik gyors növelésére, bár 2023-ra a 31 szövetséges közül csak 11 teljesítette a 2 százalékos célt.

Szerdán Stoltenberg elárulta, hogy a szövetség legfrissebb becslései szerint 2024 végére legfeljebb 18 szövetséges fogja elérni a célt. Az európai szövetségesek és Kanada várhatóan 380 milliárd dollárt fektetnek be a védelembe.

"A kritika (az Egyesült Államokban) nem elsősorban a NATO-ra vonatkozik. Hanem arra, hogy a NATO-szövetségesek nem költenek eleget a NATO-ra. És ez egy jogos érv" - mondta.

"Ennek az üzenetnek volt hatása. Az európai szövetségesek és Kanada fokozták a erőfeszítéseiket, és számítok rájuk, hogy ezt a jövőben is megteszik" - mondta a NATO főtitkár.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

NATO-főtitkár: az autoriter államok egyre jobban együttműködnek a nyugati demokráciák gyengítésére

A bolgár védelmi miniszter megérti Trumpot a NATO ügyében

A rádiólehallgatás ősi módszerét vetik be az ukrán védők