Enyhén emelkedett az infláció az eurózónában decemberben

Egy frankfurti bolt polcai
Egy frankfurti bolt polcai Szerzői jogok Michael Probst/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Eurostat adati szerint leginkább az élelmiszerek drágulása húzta fel a számokat, az energia ára tovább csökkent.

HIRDETÉS

A novemberi csökkenés után decemberben ismét emelkedett az infláció az eurózónában. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2,9 százalék volt az infláció éves mértéke az év utolsó hónapjában, szemben a novemberi 2,4 százalékkal. A drágulásra a legnagyobb hatással az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk drágulása volt. Ezek 6.1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Tovább csökkentek viszont az energiaárak. A tavaly decemberi szintek képest 6,7 százalékkal került kevesebbe a gáz és az áram.

A legnagyobb, 6,6 százalékos drágulást Szlovákiában regisztrálták az eurózóna országai közül. A legalacsonyabbat pedig Olaszországban és Belgiumban. Mindkét országban 0.5 százalék volt a drágulás mértéke. Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció továbbra is csökkenő tendenciát mutat az eurót használó országokban. 

Az eurózóna inflációja egyébként Ukrajna Oroszország általi lerohanása után nőtt tíz százalék felé. Ebben kulcsszerepet játszott az, hogy a háború hatásai miatt elszabadult a földgáz és a kőolaj ára. 2023-ban azonban az energiaárak fokozatosan csökkentek az Európai Unióban. 

"A közel-keleti helyzet kockázatot jelent a globális árakra, különösen az olajárakra, de az energiaárakra is általánosságban. Eddig ennek csak korlátozott hatását láttuk, de a helyzet eszkalációja növelheti az olajárakat. Ennek világszerte lehet hatása, így Európában és az eurózónában is. Ez tartósan magasan tarthatja az inflációt” - mondta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet elemzője.

Az infláció csökkenésben nagy szerepe volt annak is, hogy az Európai Központi Bank többször is kamatot emelt. A mostani adatok fényében az elemző szerint lényegében kizárt az, hogy az EKB korai kamatvágásba kezdjen 2024-ben. A bank október óta 4 százalékon áll az irányadó kamat, ami előzőleg egy éven át fokozatosan emelkedett.

"Az elmúlt években a magas infláció csökkentette a reálbéreket, azonban most gyorsul a bérek növekedése, miközben az infláció lassul. Vagyis nőnek a reálbérek, ezzel együtt a vásárlóerő is. Ez nyomást helyezhet a keresletre, ami megnehezítheti az infláció tartós leszorítását. Ezért én arra számítok, hogy az Európai Központi Bank a közeljövőben nem kezd kamatcsökkentésbe” - tette hozzá az elemző.

Európa legnagyobb gazdaságaiban, Németországban és Franciaországban is enyhén emelkedett az infláció decemberben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tíz százalék alatt az infláció Magyarországon

Megkérdezük a választókat, mit tudnak az európai választásokról

Le Pen kontra AfD: szakadás fenyegeti a szélsőjobboldal EP-csoportját