A mezőgazdasági termelők előzőleg hevesen ellenezték a jogszabályt, amelybe most egy vészfék-mechanizmus került. Ezzel lényegében elhalaszthatják a törvény életbelépését.
HIRDETÉSTíz órás tárgyalás után egyeztek meg az uniós intézmények képviselői a természet helyreállítását célzó jogszabályról. Ennek célja az, hogy az unió területének 20 százalékán visszaállítsák a természetes állapotokat 2030-ig.
"Ez lesz az első európai törvény, ami nem csak védi a természetet, hanem helyre is állítja azt. Hiszen nem is tudjuk, mennyi mindent veszítünk Európában minden évben a különféle fajok kipusztulásával. Ez ellen harcolnunk kell és ez nem csak a természetnek lesz jó, hanem nekünk is. Mert mi is a természettől függünk, így virágzó természetre van szükségünk" - mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottágának elnöke.
A jogszabály leginkább az elhanyagolt erdőket, mocsarat és lápokat érinti, hiszen ezek jelentős mértékű szén-dioxodot kötnek le. De szó van a folyók és tavak rendbetételéről is. A jogszabály nagy ellenkezést váltott ki a gazdálkodók körében, mert bizonyos esetekben termőföldeket is érint. A környezetvédők üdvözlik a jogszabályt, de sajnálják, hogy végül felvizezték azt.
"Aggódunk a vészfék-mechanizmus miatt, ami lehetővé tenné a Bizottságnak azt, hogy egy évig megbénítsa a jogszabály alkalmazását, ha veszélybe kerül az élelmiszerellátás. Ennek szerintem nincs értelme, hiszen az élelmiszerellátásra a legnagyobb veszélyt az élővilág összeomlása jelenti. Minél inkább aggódunk az élelmiszerbitonság miatt, annál sürgetőbb elfogadni a természet helyreállítását célzó törvényt" - mondta Ariel Brunner, a BirdLife Europe nevű szervezet regionális igazgatója.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament mostani megállapodása nem jelenti azt, hogy a jogszabály máris életbe léphet. Hiszen az ügyről még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamennek is szavaznia kell majd.