Uniós tisztviselők aggodalmukat fejezték ki az antiszemita támadások számának növekedése, az online radikalizálódás, valamint a titkosított üzenetküldő szolgáltatások szélsőségesek általi használata miatt.
HIRDETÉSMolotov-koktélok egy berlini zsinagógára, késes iszlamista támadás egy francia iskolában, kettős gyilkosság Brüsszelben, napi szintű, agresszív Izrael-gyűlölő tüntetések: az Európai Unió csütörtökön elkezdett lépéseket tenni annak érdekében, hogy korlátozza a közel-keleti háború hatásainak kiterjedését az unió területére.
Spanyolország, amely jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, válságkezelési mechanizmust hozott létre, hogy felgyorsítsa a döntéshozatalt és a koordinációt a 27 tagország, az intézmények és olyan fontos partnerek között, mint az ENSZ vagy az Egyesült Államok - írja a The Times of Israel.
Az EU tisztviselői aggodalmukat fejezték ki az antiszemita támadások számának növekedése, az online radikalizálódás, a titkosított üzenetküldő szolgáltatások szélsőségesek általi használata miatt. Sokan követelik a közveszélyt jelentő személyek kitoloncolásának felgyorsítását.
A biztonság általános növelésére irányuló felhívások azonban aggodalmakat is keltenek, mivel a megvitatott megoldások veszélyeztethetik a szabad mozgást és a gyülekezési jogot Európában - véli a lap.
Olaszország határellenőrzéseket vezet be, hogy kivédje az Izrael és a Hamász közötti háború miatti feszültségek esetleges növekedését. Ugyanezt teszi Dánia és Svédország is a terrorfenyegetettség miatt. Franciaország legalább 2024 májusáig kívánja fenntartani az ellenőrzéseket, "az új terrorfenyegetettségre és a külső határok helyzetére" hivatkozva.
Belgiumban, Franciaországban és Németországban több rendőrt vezényeltek ki az utcára. Erre szükség is van: német városokban folyamatosak a Hamász-párti tüntetések, ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógát is magában foglaló berlini zsidó közösségi házra, és Dávid-Csillagot festettek legalább három olyan lakóépületre, ahol zsidó emberek élnek.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, Európa biztonsági problémáinak megoldásához az is hozzátartozik, hogy az EU diplomáciai és pénzügyi segítséget nyújtson az Izrael és a palesztinok közötti, évek óta tartó konfliktus lezárásához.
"A történelemből megtanultuk, hogy a legnehezebb döntéseket mindig akkor hozzuk meg, amikor a szakadék szélén állunk. Úgy vélem, hogy most éppen itt vagyunk: a szakadék szélén" - mondta Borrell szerdán az Európai Parlamentben.
Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas szerint "az elhúzódó közel-keleti válság többszörös hatásaival kell foglalkoznunk" az EU-ban. "Ez magában foglalja a zsidó közösségeink védelmét, de az iszlamofóbia légkörével szembeni védelmet is, amelynek nincs helye a társadalmunkban" - mondta Schinas újságíróknak Luxembourgban, ahol az uniós belügyminiszterek tanácskoztak.